Az MNB nem képes ellenőrizni a saját alapítványainak működését
Túlzott hatalom összpontosul a kuratóriumoknál, nem készülnek el határidőre az éves jelentések, kétséges a jogszerű működés – ilyen megállapítások szerepelnek a Magyar Nemzeti Bank alapítványairól szóló szakvéleményben a Magyar Nemzet szerint.
A lap azt írja, több működési rendellenességre mutat rá az a jelentés, amelyet egy neves budapesti ügyvédi iroda készített a jegybank felügyelőbizottságának felkérésére. A testület annak a riportnak az elemzésével bízta meg a jogászokat, amelyekben az MNB-alapítványok létrehozását és működését vizsgálta.
Az iroda a többi között hiányosságként említi, hogy a hatból egyetlen alapítvány sem szolgáltatott adatokat a 2013-as és 2014-es évről a jegybanknak, és később is csak a Pallas Athéné Domus Mentis, valamint a Pallas Athéné Domus Scientiae pótolta a hiányosságot. Vagyis a Pallas Athéné Domus Animae, amelynek kuratóriumában maga Matolcsy György az elnök, sem tett eleget a kötelezettségének – állítja a Magyar Nemzet.
A jelentés készítői így arra a következtetésre jutnak, hogy az MNB nem képes ellenőrizni, jogszerűen működnek-e, kezelik-e a nekik juttatott közel 270 milliárd forintot az alapítványok.
Ugyancsak hiányosságként sorolja fel a szakvélemény, hogy az alapítványoknak túl nagy önállóságot hagy a jegybank. Javaslatuk szerint érdemes lenne például előzetes jóváhagyásra kötelezni a kuratóriumokat.
A felügyelőbizottság szeptemberben megjelent vizsgálata alig talált hibát az alapítványok működésében.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.