2016. szeptember. 23. 15:53 MTI Utolsó frissítés: 2016. szeptember. 23. 16:50 Gazdaság

Vége a földárveréseknek

A kormány lezárja a földárveréseket, az azokból várható 270 milliárd forint bevételt az államadósság csökkentésére fordítja – ezt tartalmazza az a törvénycsomag, amelyet Földművelésügyi Minisztérium (FM) a parlament elé terjeszt.

A törvényjavaslatok értelmében a kormány lezárja a földárverési eljárásokat, de a Földet a gazdáknak programon belül a 3 hektár alatti földek értékesítése és a haszonbérbe adások tovább folytatódnak.

"A földárverésekből az államnak mintegy 270 milliárd forint bevétele származik, amelyet a kormány a baloldal által felhalmozott államadósság csökkentésére fordít" – áll a közleményben. A minisztérium szerint a Földet a gazdáknak program szorosan hozzájárult ahhoz a kormányzati célhoz, hogy a családi, kis- és középbirtokok aránya jelentősen nőjön a nagybirtokokkal szemben, a korábbi 50-50 százalékról 80-20 százalékra.

A program garantálja, hogy a magyar föld a helyben lakó magyar földműveseké legyen, külföldi spekulánsok ne juthassanak földhöz – tették hozzá.

A Földet a gazdáknak program keretében tartott nyilvános árverések útján minden harmadik magyar gazda – mintegy 30 ezer földműves – juthat piaci áron földtulajdonhoz, köztük több mint 1200 fiatal gazdálkodó. A 290 ezer hektár meghirdetett földterület mintegy 70 százaléka így talál gazdára, a nem értékesített földek az állam tulajdonában maradnak.

Az árverési vevők 99 százaléka 150 hektár alatti területre licitált sikeresen, ez több mint 8600 földterületet érint, a vevők 65 százaléka 50 hektár alatt, 50 százaléka 20 hektár alatti földtulajdonra licitált, és mindössze 9 százalék az, aki több mint 100 hektár feletti földtulajdont szerezhet.

A gazdák tisztességes piaci áron – hektáronként 1,4 millió forint átlagáron – a 2015-ös évi országos termőföldátlagárnak közel a duplájáért vásárolták meg a földet – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.