Az első negyedévben 169 ezer forintot tehetett zsebre fizetésnapon az átlagmagyar. A Központi Statisztikai Hivatal szerint ennyi volt – a családi adókedvezmény nélkül – számított nettó fizetés, ami jelentősen, csaknem 8 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi átlagot. A fizetések szempontjából kedvező, hogy az infláció lényegében zéró körüli, így a nettó reálbérek is 8 százalék körüli többletet produkáltak.

Ez a fizetésből élők számára alapvetően kedvező, akik azonban albérletet kívánnak ebből finanszírozni – mert mondjuk a gyermekük felvételezik egy-egy intézménybe – azoknál az amúgy erős emelkedés lényegtelenné válik. Az albérletek ára ugyanis megugrott tavaly óta az egész országban, ezen belül Budapesten volt a legjelentősebb az növekedés. Balogh László, az ingatlan.com szakértője a hvg.hu-nak azt mondta,

az albérletboom tavaly indult, az árak meredek emelkedőre kerültek

az Airbnb-hatás (turistáknak kiadott lakások iránti kereslet) és az új lakások hiánya miatt.

Stiller Ákos

Balogh László azt is elmondta, hogy a felvételi ponthatárok kihirdetése után kezdődik meg a hajsza, a 40-80 négyzetméteres lakások a legnépszerűbbek ebben a szegmensben. Az ingatlan.com adatai szerint július közepén a szóban forgó budapesti és legnagyobb egyetemvárosokban és azoknak helyet adó megyékben található

lakások átlagos bérleti díja a kínálati piacon 60-140 ezer forint között szóródott.

Budapesten az átlagos bérleti díj 140 ezer forintot tett ki, ami éves összevetésben csaknem 8 százalékos emelkedésnek felel meg. “Fontos, hogy ez átlag, a különböző kerületekben lévő lakások bérleti díja között jelentős lehet az eltérés.“

Egy felkapottabb városrészben, a Műszaki Egyetem környékén Lágymányoson vagy a Corvinus környékén Ferencvárosban – tehát a XI. kerület és a IX. kerület frekventáltabb részén – például 130 és 150 ezer forint a havi átlagos bérleti díj, ami még nagyobb szeletet vehet el a nettó fizetésből – mondta a szakember.

Stiller Ákos

Hozzátette azt is, hogy a külső kerületekben a 100 ezer forintos határ alatt is lehet bérelni a kínálati piac alapján. A XVI. kerületben fizetendő átlagos bérleti díj havonta 90 ezer, a XVIII. kerületi átlag pedig 85 ezer forint. “Ugyanakkor a legolcsóbb lakásokért lesz a legnagyobb verseny, így azok várhatóan hamar elkelnek” – mondta a szakember. A külvárosi lakás ugyan a diáknak több utazást jelent, de az összköltségeket jelentősen mérsékelheti.

A fővárosi, éves összevetésben bekövetkezett csaknem 8 százalékos áremelkedés nem olyan jelentős, mint a tavaly mért két számjegyű drágulás. “Az áremelkedési tempó mérséklődésében szerepe van annak, hogy az albérletboom részben tavaly bekövetkezett, így magas a bázis, tehát a mostani árak a már eleve magas tavalyi árszinthez mérsékeltebb drágulást mutatnak” – fogalmazott a szakember.

Az érintett budapesti lakások 140 ezer forintos átlagos bérleti díja a fővárosi átlagos nettó fizetés 64 százalékát nyeli le.

Ez a legmagasabb arány országszerte, ha a nagyobb egyetemvárosokkal vetjük össze. Ebből az is látszik, hogy hiába a legmagasabbak a nettó fizetések Budapesten, a bérelt lakásokért is itt kell a legtöbbet fizetni.

Miskolcon kedvezőbb ez az arány: a tavalyhoz képest 13 százalékkal 60 ezer forintra emelkedő átlagos bérleti díj a megyében jellemző – közel 130 ezer forintos – nettó átlagfizetés kevesebb mint felét, 46 százalékát viszi el. (A cikkben szereplő adatgrafikán látható, hogy a nagyobb vidéki egyetemvárosokat – Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged – magukban foglaló megyékben az átlagos nettó fizetés 46-64 százaléka mehet el a bérelt lakásra az ingatlan.com adatai szerint. Szegeden is viszonylag alacsony arány: ott a nettó fizetés 53 százaléka mehet el albérletre. Pécsett, Győrben és Debrecenben azonban az átlagnettó 56-59 százaléka mehet el ugyanerre.

Balogh László azt is elmondta, hogy a szóban forgó megyékben és egyetemi városok közül Győrben csökkent az átlagos bérleti díj, tavalyhoz képest közel 6 százalékkal 99 ezer forintra. Szegeden pedig alig változott az ár. Ez azt is jelzi, hogy ezekben a városokban elérte a plafont a bérelt lakások ára. Ezzel szemben Pécsett jelentős áremelkedést képest tolerálni a piac, hiszen 33 százalékkal nőttek az átlagos albérletárak.

Országrésztől függően az átlagos nettó fizetés felét-kétharmadát emésztheti fel a lakásbérlés.

Sajnos a diákmunka sem jelent megoldást, csupán kiegészítésként jöhet szóba. A diákmunkás fizetések ugyanis nem érik el azt a szintet, hogy ebből fedezni lehessen a bérelt lakás díját, pláne a rezsit. Az viszont kedvező, hogy a diákmunkáért kapható fizetések – az átlagbérek növekedésével párhuzamosan – szintén emelkedtek tavalyhoz képest.

A diákmunkapiac virágzik, és a keresetek folyamatosan közelítik a magyar átlagbért. Tavaly egy diák óránként legalább 507, az idén minimum 607 forintot kaphat, az átlagos adózott diákmunka-jövedelem óránként 650 forint körül lehet. Az albérletárakhoz hasonlóan fontos, hogy itt is átlagról beszélünk, nagy a szórás az órabérekben. Az Eduline-nak nyilatkozó diákmunka-szövetkezetek szerint a bolti eladói és kisegítői munkák (árufeltöltés, pénztáros, csomagolás) a legnépszerűbbek. A fiúk elsősorban a könnyebb fizikai munkákat, az IT munkaköröket keresik, míg a lányok körében a hostess és a recepciós állások a keresettebbek.

Albérletben akar lakni? Jobb, ha már most elkezdi a vadászatot

Roham várható az albérletekért. A felvételi pontszámok közzététele után várhatóan igazi ketrecharc indul a budapesti - és valószínűleg a vidéki egyetemi városokban lévő - albérletekért. Mit lehet találni és mennyiért?