1983-ban történt a brit történelem legnagyobb értékű rablása a londoni Heathrow repülőtéren. Idáig senki sem tudta, mi lett a döbbenetes mennyiségű arany sorsa: most úgy tűnik, az abból származó pénz egy részét olyan cégen mosták át, amelynek létrehozásában a Mossack Fonseca panamai jogi iroda segédkezett a rablóknak.
Az eddigi legnagyobb értékű brit rablásból eredő pénz legalább egy része is egy olyan pénzmosásra alapított céghez került, amelyet a most kirobbant offshore-botrány főszereplőjévé vált panamai ügyvédi iroda, a Mossack Fonseca segítségével hoztak létre.
Brutális rablóké lett a 3 tonna aranyrúd
A brit kriminalisztika történetének legnagyobb értékű rablását a londoni Heathrow repülőtéren követték el több mint három évtizede. A Brinks Mat értékőrző cég helyi raktárépületéből 1983 novemberében 6800, összesen 3 tonna súlyú aranyrudat vittek el. A zsákmány akkori értéke 26 millió font volt; ez mai árfolyamon legalább 80 millió fontnak (32 milliárd forintnak) felelne meg.
A rablók annak idején összeverték és megkötözték, majd benzinnel le is locsolták a Brinks Mat-raktár őreit, felgyújtással fenyegetve őket, ha nem árulják el az aranyat rejtő belső páncélterem zárjának kódját.
A banda több tagja később – részben más bűncselekményekért – hosszú börtönbüntetéseket kapott, de az arany jelentős része azóta sem került elő. Szakértői vélemények szerint a társaság el nem fogott tagjainak valószínűleg sikerült a rablott aranyrudakat valahogy értékesíteniük.
Offsohre cégen moshatták át a zsákmányt
A Mossack Fonseca ügyeiről kiszivárogtatott hatalmas mennyiségű bizalmas dokumentumból 33 év után részlegesen fény derült a rablott arany ellenértékének sorsára: a pénz nagy részét egy olyan cégen mosták át, amelynek létrehozásában a panamai jogi iroda segédkezett a rablóknak.
A BBC hétfői érdeklődésére a Mossack Fonseca csak annyit közölt, hogy klienseinek az adatok bizalmas kezeléséhez fűződő törvényes jogát sértené meg, ha kommentálná az értesülést. A cég hangsúlyozta azt is, hogy soha nem indult ellene büntetőeljárás törvénysértő tevékenység címén.
A kiszivárogtatott milliónyi dokumentumhalmazban feltűnik David Cameron brit miniszterelnök néhai édesapjának neve is. Az iratok arra vallanak, hogy a 2010-ben elhunyt Ian Cameronnak részesedése volt egy offshore befektetési cégben, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre. A Blairmore Holdings nevű cég a Bahamákon, illetve Svájcban tartotta igazgatótanácsi üléseit is, amelyeken Ian Cameron társigazgatóként rendszeresen részt vett.
A BBC-nek nyilatkozó jogi szakértők szerint a külföldi igazgatótanácsi üléseknek egyértelműen az lehetett a céljuk, hogy a befektetési cégnek ne kelljen társasági adót fizetnie Nagy-Britanniában. Így ugyanis az alap nem került nagy-britanniai rezidens cégként a brit adóhivatal látókörébe.
Hétfői brit médiakommentárok kiemelik, hogy David Cameron egyik fő – több hazai és nemzetközi fórumon is meghirdetett – politikai programja az adóelkerülés és a pénzmosás elleni hatósági fellépés szigorítása.
Magyar szál is van az offshore-botrányban
A német Süddeutsche Zeitung szerezte meg több millió offshore cég titkos iratát, melyet a nemzetközi oknyomozó újságírókat tömörítő International Consortium of Investigative Journalists szervezettel közösen dolgozott fel 76 ország 320 újságírója. 11,5 millió dokuentumban 215 ezer offshore céget sorolnak fel, melyek legfőbb célja általában az adóelkerülés, másképp az adóoptimalizálás.
Ennek részeként fény derült jelenlegi és korábbi állami vezetők – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök – offshore-érintettségére, valamint több mint száz politikus eltitkolt üzleteiről is kerültek elő információk emailekből, pénzügyi kimutatásokból, útlevelekből és egyéb céges dokumentumokból. Putyin esetében bemutathatóvá vált, hogyan tüntettek el a céghálózatban az üzlettársaival 2 milliárd dollárt – amiről korábban a Direkt36 számolt be.
A kutatómunka során több magyar szálat is találtak, ennek első állomásaként a Kecskemétet 16 éven keresztül képviselő Horváth Zsolt cégéről számoltak be a Mossack Fonseca belső iratanyaga alapján.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.