Alig van már használható munkaerő az országban, tisztán vállalkozni csaknem lehetetlen, a trafikosoknak pedig tavaly már nagyon bejött az élet. Egyre több a furcsaság a közbeszerzések körül, hamarosan indul a karácsonyi vásár – legalábbis az online piactereken. Jól jártak a devizahitelesek, rosszul a Tesco webshop vásárlói. Hogy miért, kiderül a hvg.hu heti gazdasági összefoglalójából.
Mostanában egyre több mutató és felmérés jelzi, hogy súlyos munkaerőhiány alakult ki több területen a gazdaságban. Magyarán: az elérhető és megfelelő, szabad munkaerő csökken, aminek az egyik oka, hogy közmunkások lettek, vagy külföldre mentek. Ebben a helyzetben általában egyre inkább rákényszerülnek a cégek a bérek emelésére. Nemrég a Raiffeisen elemzői azzal álltak elő, hogy a magyar bérek 15-20 százalékkal alacsonyabbak a visegrádi országokénál, és ez már a gazdasági növekedést akadályozza. Az OTP egy friss elemzése szerint a nominális béremelkedés a jelenlegi 4 százalék körül marad 2017 végéig, de sok jel mutat arra, hogy a vállalatoknak ennél nagyobb mértékben kell majd emelniük. Az elemzők szerint a reálbérnövekedésben talán már lehetett némi szerepe a szűkülő munkaerő-kínálatnak is.
Nem lehetetlen ugyan, de nagyon nehéz ma Magyarországon patyolat tisztán vállalkozni – állítja a hvg.hu-nak adott interjújában Alexa Noémi és Pistyur Veronika, az üzleti élet tisztulását zászlajára tűző Első millióm kezdeményezés két képviselője. Szerintük egyértelmű, hogy a kiskapuzás a cégek vezetésének döntése, legyen szó a sarki fűszeresről vagy a nagy multik itteni leányairól. Az Egyesült Államokhoz vagy az Egyesült Királysághoz köthető cégek például kifejezetten arra kényszerülnek, hogy ne szerződjenek korrupciógyanúba keveredő helyi alvállalkozókkal, mert nemzetközi szabályoknak kell megfelelniük, és nagyon komoly büntetéssel néznek szembe. Magyarországon azonban a (helyi) törvények betartatása nem erős, és különösen az adótörvényeké nem, így a cégvezetők ezen a téren többet engedhetnek meg maguknak, ha akarnak. Ezért láthatjuk például ma is a boltok polcain az áfacsalási hálózatok közbeiktatásával beszerzett termékeket, de előbb-utóbb az áruházak vezetői is meg fognak bukni – véli a két szakember.
A hét képe:
Felettébb érdekes dolgok történtek a közbeszerzéseknél. Maga a Lázár János vezette Miniszterelnökség is kicselezte az új közbeszerzési törvényt: két nappal azelőtt adott fel ötmilliárdos tanácsadói pályázatot, hogy a kancellária menedzselte törvény hatályba lépett volna november 1-jén. De nem ez az egyetlen furcsasága a megatendernek. És nem csak egy megatendernél történt ez. Egy másiknál is. Meg egy harmadiknál is – bár utóbbi kettőnél nem a Miniszterelnökség a kiíró, de szintén egy állami szerv. (A harmadik a hatalmas réz- és aranyvagyont rejtő recski bányák újranyitásával van összefüggésben.)
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a devizaalapú hitelek elszámolása során átlagosan 710 ezer forintnál valamivel többet adtak vissza a pénzintézetek a jelzáloghiteles fogyasztóknak, akiknek a hiteltörlesztő részletük így majdnem negyedével csökkent, s így jelentősen javult a háztartások pénzügyi helyzete.
Úgy emelt a házhoz szállítási szolgáltatásának díjain a Tesco, hogy a tarifái nem változtak. Történtek ugyanis olyan változások a tarifarendszerben, amit áremelkedésnek élhet meg a fogyasztó, az értékhatárok azonban változatlanok maradtak. Van tehát olyan idősáv, amikor többet kell fizetni, és van olyan is, amikor nem. A tapasztalatok alapján azonban az előbbiek vannak masszív többségben.
Elképesztő nyereséget, mondhatni, extraprofitot hozott tavaly a trafikbiznisz. A cégekbe betett pénz 90 százalékos nyereséget fialt, tehát egy év alatt csaknem visszahozta a trafik azt a pénzt, amit a tulajdonos befektetett. Ennek a töredékéről sem mernek álmodni például az autóiparban, a bankoknál, az élelmiszer-feldolgozásnál – de egyetlen szektor sincs, amelyben ez a jövedelmezőség akár csak belátható távolságban lenne.
A karácsonyi szezon az e-kereskedelemben hagyományosan a fekete péntekkel kezdődik – és ebből nálunk az idén kapásból kettő is lesz, mivel a legnagyobb hazai online kereskedőnek számító Extreme Digital november 20-án, a hagyományos, amerikai Black Fridayt követő online áruházak pedig 27-én tartják. Az internetes kiskereskedelem a várakozásokat felülmúló mértékben növekszik attól függetlenül is, hogy egy friss kutatás adatai szerint az e-kereskedők háromnegyede aktívan részt vesz a november végi árleszállítós akciós időszakból. Az idei első háromnegyed éves adatok szerint a hat legnagyobb online kiskereskedelmi szektorban 15 százalékos emelkedést, mintegy 110 milliárd forintos online forgalmat mértek. Ehhez a karácsonyi vásárlási időszakban akár 40 százalék is jöhet.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusz tartalmakat is talál.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.