Az emberi erőforrások minisztere szerint bár a demográfiai konferencián, mikor az európai népesség csökkenéséről és elöregedéséről beszélnek, akkor többször elhangzik, hogy nem mindenre a családok megerősítése a válasz. Azonban az első számú cél, hogy minél több gyermek szülessen, így mindenképp a családok helyzetének javítása kell legyen ennek elérésének eszköze a miniszter szerint. Ez azonban nem csak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is, ugyanis nem mindegy, hogy milyen körülmények között nő fel egy gyermek, illetve ennek eredményeként mennyire lehet hasznos a közösség számára – fejtette ki a minszter.

Az állam feladata, hogy képessé tegye a családokat arra, hogy megfelelően nevelhessék fel gyermekeiket, azaz eredendően gazdaságpolitikai kérdés a megsegítésük, hogy ne legyen elszegényedési kockázat a gyermekvállalás. A támogatási rendszer átalakítása elsősorban a leszakadó, a periférián élő családoknak szólt Balog szerint, ennek vált részévé a gyermekétkeztetés kibővítése, hogy minden szegény sorsú gyermeknek lehetősége legyen a napi háromszori étkezésre. A miniszter azonban nem beszélt ennek kritikájáról, a mostani ingyenes étkeztetés a saját logikájával megy szembe. Nem mindegy ugyanis, hogy a kormány segítségként eteti a szegények gyermekeit, vagy olyan körülményeket teremt, hogy a szegényebb családok is képessé váljanak gyermekeik megfelelő élelmezésére. 2016 január 1-től minden esetre az önkormányzatokat kötelezi a kormány, hogy az alultápált gyerekeket szünidőben is segítsék. Az elmúlt időszakban 92 ezerrel nőtt, jelenleg 320 ezer azon gyerekek száma, akik napi háromszori étkezéshez jutnak.

Az ingyenes iskolai étkezés a kritikák szerint nem eredmény, hanem a szegénység tüneti kezelése.

MTI / Balázs Attila

A program része ugyanakkor, hogy a bölcsődei rendszer átalakításával és az anyák munkaerőpiacra való segítésével minél többen és minél hamarabb munkába állhassanak, hogy a gyermek napközbeni felügyelete ne legyen gátja a munkavállalásnak– bár általános bölcsőde- és óvodahiány van több településen. Balog emelett büszke arra, hogy a közmunkaprogram következtében 50 ezer olyan roma családfőt foglalkoztat az állam, akik korábban semmilyen állandó munkahellyel nem rendelkeztek.

Balog felelevenítette, hogy egy szocialista programot tartottak meg és fejlesztették tovább. A miniszter nem győzte hangsúlyozni, hogy ebben a rendszerben mindig elvár valamilyen változást az állam a támogatásért – ha nem is feltétlen az egyes családoktól. A kötelező óvodáztatás célja, hogy a szegényebb sorsú, sokszor roma származású gyermekek is képesek legyenek 6 éves korukra elérni az iskolaérettséget. Ez hasonló a kötelező iskolába járáshoz, azaz ha túl sokszor marad ki a gyermek az intézményből, akkor a családi pótlék összegét csökkentik a családnál. Ennek következtében 40 százalékkal csökkent az iskolai hiányzások száma országszerte – ismertette Balog.

A két gyermek utáni családi adókedvezmény jövőbeli kiterjesztésének az a célja, hogy a gyermekvállalás bizonyos költségei átkerüljenek az államhoz – foglalta össze a miniszter, aki 240 milliárd forintra becsülte a családoknál maradó összeget. 2019-re terveik szerint megdupláznák a kétgyermekes családok adókedvezményét, azaz a szegénységi kockázat elhárítását követően már jutalmaznák a többgyermekes családokat. Az egykori szocpolt is kiterjesztenék, akár az Európai Unióval szembeszegülve, ugyanis teljes támogatást adnának azokra a lakásokra is a családosoknak, akik régebbi és kevésbé energiahatékony épületbe szeretnének költözni.

A miniszter kitért egy Orbán Viktorral folytatott baráti családalapítási különversenyére is. Balog szerint épp döntetlenre, azaz 5-5-re állnak saját gyermekeik számában, de megítélése szerint ő vezet, ugyanis az övéi hamarabb születtek, ráadásul már 6 unokája is van, míg az Orbán-családnak ezen még dolgoznia kell.