Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kormány által mostanában kissé feledtetni látszódó "keleti nyitás" egyik nagy barátkozása volt az azerbajdzsáni. Most azonban az utak egy területen biztosan kettéválnak az országok között...
Azerbajdzsán a tervek szerint 200 megawattnyi offshore (azaz: tengeri) szélenergiát enged be a villamosenergia-rendszerébe úgy, hogy a Kaszpi-tengeren építeni engednek néhány efféle szélfarmot.
A világgazdaságban főént a bakui kőolajról, illetve a földgáztól ismert országban is mérföldkőnek számító tengeri szélenergia projektet ráadásul maga a kormány jelentette be. Ahogyan azt is, hogy a beruházás várhatóan 428 és félmillió dollárba kerül majd. Jelenleg úgy tervezik, hogy a részben külföldi banki finanszírozással, hitel bevonásával építendő szélenergiapark 2021-ben kapcsolható majd rá az országos hálózatra.
Azerbajdzsán e területen (pénzügyi és technológiai értelemben is) máris tárgyalásokat folytat Németországgal, sőt, egy ügynökség már egy újabb, további 50 MW-os projekten is dolgozik, melyhez német berendezések jelentenék az alapot.
Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országában a megújuló villamos energiára vonatkozó elképzelések 20 százalékos részarányról szólnak, ami 2 GW regeneratív energiakapacitás megjelenését hozza el az évtized végére, a '20-as évek elejére. Ebben meghatározó részben Azerbajdzsán a szélenergiára támaszkodna. (Csak viszonyításképpen: 2 GW – vagyis 2000 MW kapacitás éppen a jeleneg működő a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményével egyenértékű. Ha Paks II. megépül, a két új reaktor összesen maximum 2400 MW-ra lesz képes.)
Eközben Magyarországon
A magyar szélenergia-hasznosítás bár már lassan egy évtizedes múltra tekinthet vissza, valójában már 2006-ban is mostohagyereknek számított. A 2010 óta regnáló Orbán-kormány egyetlen "szélkereket" sem engedélyezett, így hazánkban jelenleg az a 329 MW szélerőművi kapacitás termel áramot, melyet még a 2006-os első, és máig egyetlen kvótakiosztásnál engedtek a térképre. Az MSZIT hivatalos adatai szerint az idén már átléptük az 567 millió kWh-s szintet is, és így 2015-ben is megtermeli a "magyar szél" kb. 32 ezer család átlagos évi áramszükségletét.
Miközben egy ma már ortodoxnak tekinthető számítási módszerrel hat éve szakemberek kiszámolták azt, hogy a magyarországi szélenergia-potenciál a jelenleg kihasználtnak a hússzorosa, és miközben maga a rendszerirányító MAVIR sem látott már 2009-ben sem technológiai, illetve szabályozási akadályt abban, hogy akár holnaptól újabb 410 MW szélenergia-kapacitást beengedjenek a magyar villamosrendszerbe, aközben a kormány mindent egy lapra feltéve a Paks II. projekttől várja a magyar energetikai biztonságot – és az olcsó áramot.
Számos alkalommal megírtuk már, hogy mik a fő problémák az egyre inkább légvárnak tűnő nukleáris projekttel, és hogy miért baj az, ha az 10 milliárd eurós orosz hitelből épül fel, hogy a leendő új magyar atomerőműről már kiderült, hogy az műszakilag és technológiailag is kockázatos lehet, hogy bele van kódolva a tiltott állami támogatás is, és hogy utóbbiból az is következik, hogy a jelenleg 4000 milliárd forintos projektre végül akár további 5000 milliárd forintot is költeni kell majd. A fogyasztó szempontjából minden út végén egy a lányeg: ezt is, azt is meg kell majd fizetnie valakinek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
