A közmunka minden összehasonlításban nagyon sokba kerül, ennyi pénzből máshol ezerszer hatékonyabb rendszereket működtetnek – hívja fel a figyelmet a Budapest Intézet legújabb elemzésében.

Mint közölték, az idén a kormány 270 milliárd forintot szán közfoglalkoztatásra, amely csaknem négyszer annyi, mint a 2009-es keret, amikor hasonlóan nagy volt a munkanélküliség. Ez az összeg más, hasonló mértékű tartós munkanélküliségű környező országokhoz képest arányosan is nagyon nagy.

A közfoglalkoztatásban már többen dolgoznak, mint a textiliparban vagy az egészségügyben, sőt, 2015-ben már több közmunkás lesz, mint az állami iskolák pedagógusai, ha ugyanis megvalósul az idénre tervezett létszámnövelés, akkor átlagosan 213 ezren dolgoznak majd közmunkásként, ez pedig azt jelenti, hogy minden negyedik állami alkalmazott közmunkás lesz.

Mindezek ellenére a közmunkaprogram nem képes a munkanélküliség csökkentésére, ugyanis a legfrissebb adatok szerint csak a közmunkások 13 százaléka kerül vissza rendes állásba, és 80 százalékuk újra regisztrált munkanélküli lesz. A közmunka így a Budapest Intézet szerint legfeljebb arra jó, hogy átmenetileg enyhítse a szegénységet, de ezt is rossz hatékonysággal éri el, hiszen a közmunkára nem feltétlenül a rászorultság alapján osztják be a munkanélkülieket, és a munkabér sem függ attól, hogy kinek mekkora családot kell eltartania.

A közmunka emellett azért is költséges, mert a közmunkás bérén túl a munkaszervezők bérét, az eszközök és anyagok költségét is ki kell fizetni. A közmunkások közvetlenül a munkáltatótól kapják a bérüket, amit az állam térít meg az önkormányzatnak, és csak szórványosan ellenőrzi a pénz felhasználását, így a közmunkára szánt pénz viszonylag könnyen felhasználható más célra, az önkormányzati források kiegészítésére, vagy akár magáncélokra, de arra is van példa, hogy a bérköltségeket úgy próbálják lefaragni, hogy elküldik a közalkalmazottat és visszaveszik őket közmunkásként. 

A csökkenő állami támogatások mellett érthető, hogy a helyi önkormányzatok egyre jobban érdekeltek a közmunkaprogramok szervezésében, ami egyre nagyobb kiadásokhoz vezet. Azonban minél többet költünk közmunkára, annál kevesebb forrás jut a hatásosabb programokra, például az átképzésekre, amelyek valódi megoldást nyújthatnának a munkanélküliségre.

A Budapest Intézet szerint a közfoglalkoztatás költségeiből már egy skandináv minőségű, hatékony szolgáltatórendszert is fel lehetne építeni, amelynek költségei a munkanélküliek elhelyezkedésével megtérülnének. A Budapest Intézet arra hívja fel a figyelmet, hogy minden hatodik közmunkás 25 év alatti, így az ő esetükben különösen megérné a képzésekre fordítani a közmunkára szánt összegeket.