2015. május. 11. 11:10 MTI Utolsó frissítés: 2015. május. 11. 11:09 Gazdaság

Szebbeket mond a magyar gazdaságról az IMF

Javultak a magyar gazdaság növekedési kilátásai a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétfőn közzétett Közép- Kelet- és Délkelet-Európát vizsgáló regionális tanulmánya (REI) szerint .

Reálértéken számolva az őszi jelentésben szereplő 2,3 százalék helyett idén 2,7 százalékos gazdasági növekedést vár az IMF, jövőre pedig 2,3 százalékos bővüléssel számol. A magyarországi export 6,2 százalékkal nőhet 2015-ben, korábban még 5,3 százalékos növekedést vártak. A Valutaalap becslése szerint a lakossági fogyasztás 2,6 százalékkal bővül ebben az évben, gyorsabban, mint az őszi előrejelzésben szereplő 1,5 százalék.

A belföldi keresletnél lassabb növekedés várható. Jelenleg 1,1 százalékos növekedést vár az IMF a korábbi 2,5 százalékos becslés helyett. 2015-ben az átlagos infláció 0 százalékos lehet, az ősszel jelzett 2,3 százalék helyett. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg többlete 2015-ben 4,8 százalékos lesz, nagyobb az októberben várt 2 százaléknál.

A GDP-hez viszonyított teljes külső adósság 106,7 százalék lehet 2015-ben. Ősszel 108,4 százalék szerepelt az akkori REI jelentésben. Az IMF a költségvetési hiányt 2,7 százalékosra várja idénre. A tavaszi jelentésben 2,8 százalékos hiánnyal számoltak.

A GDP-arányos államadósság mértéke idén 75,5 százalékon állhat, ez kevesebb az előző jelentésben szereplő 79,2 százaléknál.

2016-ra vonatkozóan az IMF 2,3 százalékos gazdasági növekedést, a belföldi kereslet 2 százalékos bővülését, 5,5 százalékos exportnövekedést, a lakossági fogyasztás 2,6 százalékos növekedését, 2,3 százalékos átlagos inflációt, 4,1 százalékos folyó fizetési többletet, 90,2 százalékos külső adósságot, 2,5 százalékos költségvetési hiányt és 74,7 százalékos államadósságot vár.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.