Megint napirenden a magáncsőd, a kereszténydemokraták hangszerelésében. A kisebbik kormánypárt – a vasárnapi boltzár után – újabb “slágertémával” kíván előállni a törvényhozásban, ezúttal a magáncsőd – illetve általuk családi csődnek nevezett – eljárásról készítenek törvényjavaslatot.

A még megszövegezés alatt lévő kereszténydemokrata elképzelés szerint a tartozását fizetni nem képes adós 5-10 év alatt annak felétől is meg tud szabadulni a családi csőd intézménye révén. Ez mindenképpen előnyös az adósnak, mert összességében kevesebb pénzt kell visszafizetnie, de előnyös a hitelintézeteknek is, hiszen ha értékesítené a már lejárt és gyakran behajthatatlan tartozást, akkor nagyjából 20 százalékért tudná eladni, tehát a családi csőd révén több pénzhez jut a bank is – mondta a KNDP-s Rétvári Bence a Figyelo.hu-nak.

Egyelőre ebből tudunk kiindulni, mert bár a KDNP már januárban is állt valahogyan a családi csődre vonatkozó ötletével, de a tervezetüket átadták továbbgondolásra az igazságügyi tárcának. Akkor a miniszter, Trócsányi László azt ígérte, tavaszra dolgozza ki a jogszabályjavaslatot, de az egyelőre még nem ismert. A hvg.hu tudomása szerint mindenesetre a jövő héten valamelyik – KDNP-s vagy kormányzati – vonalon várható érdemi előrelépés.

A családi csőd két, egymással ellentétes hatással bír az adósokra: egyfelől fájdalmas lépések megtételét kell vállalniuk, másfelől megszabadulnak a hitelállománytól, amit viszont más módon nem valószínű, hogy elérhetnek – mondta a hvg.hu-nak Sándorfi Balázs, a Bankmonitor ügyvezetője. Így azoknak is lehetőségük nyílik az újrakezdésre, akik a jelenlegi adósságrendezési viszonyok között erre nem lennének képesek, azaz életük végéig görgetnék a törleszteni nem tudott tartozást. Akik tehát vállalják a családi csőd feltehetően kemény pénzügyi feltételeit, azok az egyébként pénzügyileg már nem racionális helyzetből is kijöhetnek. Mondjuk, a másik választásuk az, hogy a társadalom "elengedi" őket.

Erőszakkal nem lehetne csődbiztost ültetni egyetlen család nyakába sem, a tervek szerint a családi csőd önkéntes lenne – a kormányhivatalokban lehetne kérelmezni –, a kirendelt csődbiztosok azonban elég mélyen beleszólhatnának a család életébe. Időről időre személyesen is jöhetnének vizslatni, hogy zsíroskenyér-e a vacsora, vagy éppen homár.

Hozzáférhetnek a bankadatokhoz is

A csődgondnokkal hónapra lebontott "családi csődköltségvetést" készítenek, megmondhatják, általában mennyi pénzből éljen a csődeljárásba menekült család. Ez drasztikusan is megvághatja az eddig megszokott kiadásokat, sőt lehet, hogy értékes – de a család által nem fenntartható – vagyontárgy(ak)tól meg is kell válni, vagy szerényebbre, így olcsóbbra kell váltani. Megmondhatnák, hogy mire – vagy inkább mire nem – költhet a csőd alatt lévő család, letilthatnának például nyaralásokat, vagy más nagyobb kiadásokat. Eladathatják a nyaralót, vagy az autót, ha úgy látják jónak. A csődgondnokok látatlanban is jó eséllyel pályáznak az adóellenőrök vagy a végrehajtók társadalmi kedveltségi szintjére.

A csődgondnoknak rá kell látnia a család bevételeire, ami esetleg banki információkhoz való hozzáférést is szükségessé tehet, hogy ki lehessen küszöbölni egyes jövedelmek eltitkolását – aminek persze azért így is maradhat néhány módja. Amennyiben a felügyelt háztartás jövedelme értelmezhetően és tartósabban emelkedne, úgy a költségvetés újratervezése jöhet, ám a növekmény teljes egészét nem célszerű elvonni, mert azzal jelentősen csökkenhet a motiváció a további önsanyargatásra.

A jelzáloggal terhelt és nemfizető szerződések száma 100 ezer körüli, de a családi csőd alá menekülők száma potenciálisan ennél nagyobb, hiszen "jöhetnek" fogyasztási, vagy szabad felhasználású hitelekkel elúszók is. Annak is nyitva állhat tehát e menekülési útvonal, aki lapos tévék, vagy karibi családi nyaralás hitelből finanszírozása miatt omlott össze. Az azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy a Nemzeti Eszközkezelőnél lévő, nem fizető adósokat hogyan kezelnék ebben a rendszerben.

Jönnek a régi akadályok: feketemunka és strómankodás

A régió szempontjából nehezítő tényező a feketén foglalkoztatás, illetve a strómankérdés is, amik a mostani végrehajtási eljárásoknál is problémát jelentenek. "Ha valakinek nincsenek a nevén a vagyontárgyai, és így veszi igénybe a magáncsőd intézményét, akkor valószínűtlennek tartom, hogy a csődbiztosnak lenne arra kapacitása, hogy ezt kiderítse vagy ellenőrizze, ahogy a be nem jelentett jövedelemre sem lát rá" – magyarázta a hvg.hu-nak Winkler Gábor, a Winkler, Barna & Társai Ügyvédi iroda vezetője.

"Az ingatlan és egyéb vagyontárgyak más nevére való bejegyzése törvénybe ütközik, ahogy a feketén foglalkoztatás is, ezért akik ezekhez a megoldásokhoz nyúlnak, inkább elkerülik a hatóságokat, valószínűtlennek tartom, hogy önkéntesen magukra szabadítanának egy csődbiztost, aki döntési jogosítvánnyal bírna a vagyonkezelésükben” – mondja az ügyvéd, aki szerint a magáncsőd intézménye eléggé elrettentő ahhoz, hogy akinek takargatnivalója van, az távol tartsa magát tőle.

Angliában ugrik a gyerek különórája

"Az angolszász modellben a magáncsőd – bár minden eset eltérő lehet – általánosságban gyorsabb folyamat, mint a kontinens országaiban ismert eljárások – akár egy év alatt is lebonyolítható a folyamat" – hívta fel a figyelmet az eltérésre Lassu Péter, az angolvállakozás.hu munkatársa. "A folyamat lényegében ugyanaz, a kirendelt csődbiztos osztja be a család jövedelmét az alapvető kiadásokon felül. Tehát ha feltételezzük, hogy a jövedelem ezer egység, amiből 600-at költenek rezsire és élelmiszerre, akkor a maradék négyszázról a csődbiztos fog rendelkezni.

A gyerek bizonyára hasznos, de mégsem létfontosságú különórájára például ezentúl nem jut majd, de ha például valamilyen örökölt fejlődési rendellenesség miatt gyógytornára kell járnia, arra továbbra is marad majd forrás a családnak. A lényeg, hogy együttműködőnek kell lenni, rendszeresen bemutatni a bankszámlakivonatot" – foglalja össze Lassu a rendszer lényegét, ami véleménye szerint mindenhol azonos, legfeljebb az időtartamban van eltérés, ami Angliában például az adósnak kedvez. "A rövidebb időtartam alatt nem kell többet törleszteni, hiszen mivel minden felszabadítható jövedelmét a törlesztése kell fordítani, ezért ez úgysem volna lehetséges, egyszerűen nagyobb részét elengedik a tartozásnak" – mutat rá Lassu.

Németországban a magáncsődök száma az 1999-es bevezetés óta minden évben meghaladta a vállalati fizetésképtelenségi eljárásokét. 2011-ben például 110 ezer magánszemély vált fizetésképtelenné. A 82 milliós Németországban hat és félmillió azok száma, akik nyakig ülnek az adósságban, és várhatóan nem is fogják visszafizetni tartozásukat. Franciaországban 2011-ben 200 ezer magáncsőd iránti kérvény érkezett a magánszemélyek eladósodottságával foglalkozó bizottságokhoz.

Ugyanakkor, ha bárki is azt gondolná, csak egyszerűen csődöt kell jelentenie, s máris megoldódik minden problémája, az nagyot téved. A szomszédos Ausztriában alkalmazott magáncsőd-eljárás (Privatkonkurs) során először a bíróságon kívül próbál megegyezni az adós és a hitelező. A tapasztalatok szerint ez az esetek jelentős részében nem sikerül. Akkor jön a bírósági eljárás, ami kényszeregyezséggel zárul. A korábbi gyakorlat szerint kényszeregyezség esetén az adósnak két év alatt adósságának húsz százalékát kellett törlesztenie, illetve lehetősége nyílhat harminc százalék letörlesztésére öt esztendő alatt.

Amennyiben nem jön létre fizetési egyezség, úgy értékesítik a vagyontárgyakat. Készül egy fizetési terv, amelynek teljesítése esetén elengedik a fennmaradó adósságokat. Ha a fizetési tervet sem fogadják el, jön az úgynevezett lefölözési eljárás, ekkor minimum három, maximum hét évig elvonja a vagyonfelügyelő az adós jövedelmének egy maghatározott százalékát.

Stiller Ákos

Részleges és teljes csőd nemzetközi viszonylatban

A nemzetközi gyakorlat eltérően alkalmazza a részleges, illetve teljes csőd intézményét. A részleges csőd esetén például a hitelre vásárolt ingóság visszaadásával megszűnhet a tartozás. Ilyenkor a család visszaadja a hitelre vásárolt gépjárművet a banknak, cserébe a bank leírja a teljes hitelt. Az autó a banké lesz, azt kezd vele, amit akar, a család felé pedig semmiféle követeléssel nem léphet fel. Ha több hitel is terheli a család gazdálkodását, akkor jöhet a teljes anyagi csőd. Ebben az esetben a család teljes vagyona a hitelezőké lesz, ellenben a család megszabadul minden hitelétől. A törvény valamilyen engedményt ad a családnak, például megtarthat mindent, amire a hitelezők nem tartanak igényt, ez többnyire csekély értékű ingóság, ruházat vagy konyhaedények.

A csődeljárásnál meghatározó szempont, hogy melyek azok a vagyontárgyak, amelyek fölött az adós az eljárás ideje alatt is megőrizheti rendelkezési jogát, és melyek azok, amelyek kikerülnek a tulajdonosi fennhatósága alól. A lakóingatlan jelenti ugyanis az esetek többségében a hitelezők követeléseinek legfőbb biztosítékát, ahogy az adós számára pedig a létbiztonság alapját. Az általános eljárásban előfordul, hogy az adósnak kisebb lakásra kell cserélni otthonát, de jellemzően megmenekül az utcára kerülés rémétől.

Még elég csekély az érdeklődés

A Scribe Kft.-nél már most is kínálnak magáncsőddel kapcsolatos szolgáltatásokat, mert ahogy a honlapon írják ehhez "párhuzamosan kell különböző szervekkel, intézményekkel és emberekkel tárgyalni, szakkifejezések és eljárásmódok ismeretében", ami minden bizonnyal meghaladja képességeiket. Ugyan a törvény még nem született meg, de mivel már évek óta lóg a levegőben, ezért a cég tanácsadás jellegű szolgáltatást nyújt ezzel kapcsolatban, amire Molnár Zsuzsanna ügyvezető tapasztalatai szerint elég csekély az érdeklődés. "Előbb mindenki szeretné megtudni, hogy mik a törvényi keretei", aminek hiányában ő sem tud érdemben nyilatkozni, ügyfeleiknek is egyelőre csak tanácsadást és helyzetfeltárást tud ígérni.

Winkler Gábor ügyvéd szerint a magáncsőd intézményét jellemzően a komoly jóléti államok kínálják, a régió országaiban csak az utóbbi években vezették be. Ez nem véletlen, az eljárás ugyanis nem csak komoly ráfordítással, de rendkívüli ügyteherrel is jár.

Nagyon sok múlik azon, hogy hol húzzák meg azt a határt, hogy ki élhetne a magáncsőd intézményével – vélekedik a Winkler, Barna & Társai Ügyvédi iroda vezetője, aki szerint két lehetőség van: az egyik szerint politikai okokból a kevés vagyonnal és keresettel rendelkezők széles köre számára is lehetővé tennék, hogy csődöt jelentsenek, de ez esetben állni kellene az újabb és újabb csődbiztosok képzését, bérét, amelyhez hozzájön még a bíróságok leterheltsége. A másik forgatókönyv szerint a feltételek szigorúbbak lennének, ami kivitelezhetőbbé tenné ugyan a rendszert, csak így éppen a politikai hozadéka veszne el, hiszen nem a kifejezetten rászorulók, de inkább a középosztály számára nyújtana adósságrendezési lehetőséget – vélekedik Winkler Gábor, aki szerint a csődbiztosképzés időigényessége jelenti annak legfőbb akadályát, hogy már idén elérhetővé váljon a magáncsőd intézménye.