Február 23. A rendőrség kora este megszállja a Buda-Cash Brókerház budapesti központját. Később kiderült, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aznap feljelentést tett a brókerház ügyében, és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda sikkasztás gyanújával nyomozást indított.

Túry Gergely

Február 24.

• Kipattan a brókerbotrány. Az MNB azonnali hatállyal felfüggeszti a brókerház működési engedélyét, a felügyeleti biztos átveszi a brókercég irányítását, és zárolja az ügyfelek értékpapírszámláit. A jegybank ezt követően közli: a brókerház másfél évtizeden keresztül minden adatszolgáltatását meghamisította, és a gyanú szerint 100 milliárd forintos kárt okozott. Pár nappal később teszi hozzá az MNB, hogy 100 milliárd forintnyi értékpapír konkrétan nincs meg, a jegybank a DRB Bankcsoportnál jött rá erre és jutott el a Buda-Cashhez.
• Az MNB felügyeleti biztosokat küld ki a Buda-Cash Brókerház tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó, négy kisbankból álló DRB Bankcsoporthoz is, és egymillió forintos készpénzkivételi korlátot szab.

Február 25.

• Az MNB bankszünnapot rendel el DRB Bankcsoportnál. Több tucat kistelepülés bajba kerül, 84 önkormányzat, közel 100 ezer lakossági ügyfél és több mint 7 ezer cég pénze beragad. Még a titkosszolgák megtakarításai is veszélybe kerülnek.
• Varga Mihály bejelenti, hogy a kormány munkabizottságot hoz létre, hogy megtudja, mi történt a brókercégnél.
  

  MTI / Vajda János

Február 26.

• Senki nem érti, hogy nem vette észre a pénzügyi felügyelet 15 éven keresztül a csalást (az MNB még idén januárban sem jött rá, pedig vizsgálta a céget). A Fidesz igyekszik a szocialistákra tolni az ügyet, Rogán Antal elkezdi ismételgetni a második szocialista brókerbotrány megnevezést (még az MNB is elkezd „szocialistázni”). A kísérlet pár nap alatt kudarcot vall, például azért, mert a mulasztásokban nagyobb részben érintettek a Fidesz-kormányok által kinevezett felügyeleti elnökök időszakai.
• Kinyitnak a DRB Bankok, de az MNB 60 ezer forintra csökkenti a készpénzfelvételi korlátot. Feszült ügyfelek verődnek össze a bankcsoport több fiókjánál. Kiderül, hogy a bankokat bezárják, és minden eddiginél nagyobb kártalanítás jön.

Február 27. Válságstábot hív össze az MNB a botrány miatt.

Március 2.

• Az MNB visszavonja a DRB Bankok működési engedélyét, és megindítja a felszámolásukat, mert tízmilliárdok hiányoznak. A következő naptól megkezdik a betétesek kártalanítását.
• A bajba került önkormányzatok rendkívüli támogatást kapnak a kormánytól, a cégek pedig haladékot az adóhivataltól.

Március 3.

• Az MNB vizsgálatot indít több brókercégnél.
• A Buda-Cash miatt kifizetési tilalom két egészségpénztárnál is.

Március 4.

• Az MNB visszavonja a Buda-Cash működési engedélyét és kezdeményezi a felszámolást.
• Orbán Viktor fogadja a DRB-károsult önkormányzatok vezetőit. A találkozón nem sok konkrétumról van szó, de megbeszélik, hogy a Buda-Cash-botrány a 21. század legnagyobb hazai, intézményesített visszaélése – a felelőtlen devizahitelezés mellett.
• Az Index állítása szerint a Fideszben már kb. március 2-3-án tudnak arról, hogy a következő dominó a Hungária Értékpapír Zrt. lesz, és arról is, hogy a Quaestornál is baj van. A portál egy március 4-i háttérbeszélgetésen a Fidesz-frakció egyik tagjától értesül arról, hogy a pártban azt beszélik, folytatódhat a brókerbotrány. A politikus meg is nevezett három céget, köztük a Hungária Zrt.-t és a Quaestort. Az információk így eljuthattak a párt képviselőcsoportjának tagjaihoz, és a fideszes kormányzati szereplőkhöz is. Ezen a napon több más sajtóorgánum is értesül, hogy a Hungária és a Quaestor lehet a következő, köztük a hvg.hu is (megkeresésünkre a Quaestor perrel fenyegetőzik, a Hungária Értékpapír nem reagál).  

Március 5.

• A külügyminiszter, Szijjártó Péter felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház úgy dönt, kiveszi a Quaestornál tartott 3,8 milliárd forint állampapírját.
• Este a napi.hu megírja a Hungária Értékpapírról, hogy bajba került.
  

  MTI / Szigetváry Zsolt

Március 6.

• Az MNB részlegesen felfüggeszti a Hungária Értékpapír engedélyét, felügyeleti biztost rendel ki. A rendőrség egymilliárd forintos veszteség miatt indít nyomozást az MNB feljelentése nyomán, négy embert azonnal őrizetbe vesznek, ők később előzetesbe is kerülnek.   
• Orbán Viktor a Kossuth rádióban azt mondja a Buda-Cash-botránnyal kapcsolatos kérdésre, neki is hiányzik, hogy ebben az ügyben „még nem kattant a bilincs”. A rendőrség ezután közli, hogy őrizetbe vették a Hungária Értékpapír vezetőit és munkatársait.

Március 8. Tarsoly Csaba a Quaestornál válságértekezletet tart, azt mondja, Szijjártó Péter biztosan segíteni fog, és levelet akar küldeni Orbán Viktornak.

Március 9.

• A Magyar Nemzeti Kereskedőház kiveszi a pénzét a Quaestortól.
• Miután a szocialista brókerbotrány címke nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Rogán Antal keményen elkezdett „kisemberezni”. Az új sztori az lett, hogy a brókerek, évtizedes pénzügyi korrupcióval eltüntették „a keményen dolgozó kisemberek” pénzét. A kisemberek témája Orbán Viktor február 27-i évértékelőjében jelent meg először.
• A rendőrség tíz embert előállít a Buda-Cash ügyben: egyet tanúként, kilencet gyanúsítottként hallgatnak ki, köztük Tölgyesi Pétert, a Buda-Cash Brókerház tisztségéből felfüggesztett vezérigazgatóját, résztulajdonosát. Egy nappal később három gyanúsított előzetesbe kerül.
• A Quaestor Financial Hrurira Kft. este arról tájékoztatja az MTI-t, hogy öncsődöt jelentett (később kiderül, hogy valójában nem történt meg az öncsőd kezdeményezése).
  

  Tarsoly Csaba és Szijjártó Péter

  MTI / Miniszterelnökség

Március 10.

• Az MNB részlegesen felfüggeszti a Quaestor Értékpapír Zrt. engedélyét, Windisch László alelnök közli, hogy hatalmas fiktív ügyletet gyanítanak, a brókercégnél 150 milliárd fiktív kötvényt adtak el az ügyfeleknek, amit az  öncsődöt jelentő Quaestor Financial Hrurira Kft. bocsátott ki. Ügyfelek verődnek össze a Quaestor-irodák előtt.  
• A sajtóban gyorsan összeáll a kép, hogy ez kínos ügy a kormánypártnak: a fiktív kötvényeket kibocsátó cég ügyvezetője Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport fő tulajdonosa és vezére, Fidesz-közeli milliárdos üzletember, aki éveken át és még az elmúlt hónapokban is együtt pózolt Szijjártó Péterrel, valamint a Fazekas Sándor agrárminiszter által kitüntetett, de nemrég letartóztatott Kiss Szilárd moszkvai lobbistával, tolta a kormány szekerét a kereskedőházak és a moszkvai vízumközpont ügyében, öntötte a fociba a pénzt, és Győrben is több tízmilliárdos ingatlanfejlesztésbe fogott.

Március 11.

• A Quaestorral kapcsolatban is hamar kiderül, hogy a Buda-Cashhez hasonlóan a nagy lebuktató szerepében tetszelgő MNB az elmúlt pár hónapban többször is kapcsolatba került a Quaestor-csoporttal, ők adtak engedélyt a 70 milliárdos kötvényprogramjukra, egy bank megvásárlására, és ellenőrizték is a brókercéget, de nem vették észre a csalást.
• Házkutatást tart a rendőrség a Quaestor budapesti székházában. Tarsolyt ki sem hallgatják, közben az üzletembert ebben az időszakban háromszor hallgatja meg az MNB.
• Kiderül, hogy a Buda-Cashnél létrehoztak egy fiktív ügyfélnek, Karácsony Miklósnak hoztak létre számlát, melyre 62 milliárd forint értékben vásároltak értékpapírt a DRB Bankoktól kapott megbízás alapján január 30. és február másodika között. Valójában fiktív papírokat vettek, a pénzt viszont leemelték a bankok számlájáról.

Március 12. Tarsoly Csaba lemond győri díszpolgári címéről.

Március 13. Csődvédelmet kér az NB I.-es labdarúgócsapatot működtető Győri ETO FC Kft., Tarsoly Csaba érdekeltsége. Egy nappal később az Audi is felmondja a szponzorációt.

Március 15. A brókerbotrány közepén kitüntetik Szász Károlyt, aki a Fidesz-kormányok idején az elmúlt 15 évben kétszer is vezette a pénzügyi felügyeletet.

Március 16. Tarsoly Csaba, felesége és az apja is távozik a Quaestor központi cége, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. éléről, és maguk helyett egy tápiósági, büntetett előéletű embert, Orgován Bélát nevezik ki vezérigazgatónak. Az erről szóló közgyűlésen döntenek arról is, hogy a Quaestor Financial Hrurira Kft. tulajdonos lesz a központi cégben, és az ügylet keretében 57 milliárdos tartozást mozgatnak egyik cégből a másikba.

Március 19. Kiderül, hogy kamu volt a Quaestor öncsődbejelentése. A Quaestor azt a tájékoztatást adja, hogy március 19-én adták be valójában a kérelmet. A kérelemnek azóta sincs nyoma a cégnyilvántartásban. A Fővárosi Törvényszék a Figyelőt arról tájékoztatja, hogy elutasította a kérelmet.  

Március 23.

• Kiderül, hogy Orgován Bélát nevezték ki vezérigazgatónak, és machinálnak a cég tulajdoni viszonyaival.
• A külügyminisztérium azzal magyarázza a quaestoros pénzkivételt, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház figyelte a piaci folyamatokat, és látták, hogy a  bedőlt brókercégek miatt az ügyfelek veszik ki a pénzüket.

Március 25.

• Miközben a külügyminisztérium már folyamatos helyesbítési küzdelmet folytat a sajtóval, és ragaszkodik a magyarázathoz, hogy ésszerű és szabályos befektetői óvatosság miatt vették ki a pénzt a Quaestortól, Orbán Viktor hirtelen a kormányra és magára rántja az egész botrányt, ugyanis Sopronban sajtótájékoztatón elismeri, hogy a Buda-Cash bedőlése után ő személyesen adott utasítást arra, hogy a minisztériumok vegyék ki a pénzüket a brókercégektől. Ez már az MTI-s verzió, a Kisalföld tudósításában még az szerepel, hogy”…amikor láttuk, hogy a Quaestor bedőlt, és a befektetett pénz nincs biztonságban…”. A miniszterelnök ezzel kapásból a bennfentes kereskedés gyanújába keveri magát, és úgy tűnik, az állam a „saját” pénzét mentette, cserbenhagyva a többi befektetőt. Az  ellenzék is ráharap a  témára, és a távozását követelik.
• Tarsoly Csaba közli, hogy visszaveszi a Quaestor vezetői posztját Orgován Bélától, és azt, hogy tévedés volt ezt a javaslatot elfogadni a reorganizációs tanácsadójától.

Március 26.

• Kiderül, hogy Tarsoly levelet írt Orbánnak, és a levélben feltárta a Quaestor rossz helyzetét. Lázár János ezt elismeri. A miniszterelnök az ügyet Varga Mihályra szignálta.
• A rendőrség Tarsoly Csabát és két társát beviszi kihallgatásra. Közben a Quaestornál ismét házkutatásokat tartanak, ezúttal már lefoglalások is vannak.
  

  Túry Gergely

Március 27.

Az MTI egy kormányülés memójára hivatkozva azt írja, Orbán már a február 25-i kormányülésen utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki a pénzüket a brókercégektől. A kormányülésekről nem készül jegyzőkönyv az Orbán-kormány 2010-es döntése értelmében.