Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ tanulmányban vizsgálta a matricabevételek emelésével kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket. A most nyilvánosságra hozott tanulmányban szerepelt egy olyan lehetőség is, amely a teljes országos közúthálózatra kiterjesztette volna a fizetős rendszert. Bár a kormány ezt a verziót végül elvetette, a nemrég távozott kormányszóvivő egy megjegyzésben utalt arra, lehet ilyen irányú döntés a jövőben.
A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) egy tavaly áprilisi tanulmányban – ez most kikerült a kormány honlapjára is – már boncolgatta a matricákból származó bevételek emelésének különböző lehetőségeit, az alternatívák között pedig az is felmerült, hogy a teljes országos közúthálózatra, vagyis mintegy 23 ezer kilométernyi mellék- és főútvonalra, kiterjesszék a fizetős rendszert – írja a Napi.hu. A kormány ezt a verziót végül elvetette, a tanulmány alapján vezették be a mostani útdíjrendszert, de Kurucz Éva nemrég távozott kormányszóvivő elejtett egy olyan megjegyzést, miszerint lehet ilyen irányú döntés a jövőben, vagyis a Romániában és Bulgáriában már létező rendszer bevezetése is szóba kerülhet.
Az Index megkérdezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) minderről, ahonnan azt válaszolták a lapnak, hogy "a kormány a február elsejével véglegesített formában kívánja működtetni a személyautók útdíjfizetési rendszerét". A minisztériumból közölték, hogy a kormány a szakmai megalapozó tanulmányok egyes javaslatait (pl. teljes hálózati kiterjesztés) elvetette. A közlemény viszont jelzi azt is, hogy "az átalakítás eredményessége megalapozottan egy teljes év üzemeltetési tapasztalatai alapján mérhető fel".
A helyzet ugyanakkor az, hogy az autósok már most is fizetnek az utak fenntartásáért, és nem csak azzal, amikor autópálya-matricát vásárolnak. A 90-es években ugyanis az Útalapból finanszírozták a javításokat, karbantartást a közúthálózaton, az alap forrása pedig az üzemanyagokból befolyó áfa- és jövedéki adó egy része volt. Az Útalapot ugyanakkor első Orbán-kormány egy 1998-as döntéssel beolvasztotta a költségvetésbe, vagyis a korábban címkézett bevételek befolytak a közös kalapba, ezt követően a kormány javaslatától és a parlament döntésétől függött, hogy a mennyi pénz is jutott az útfenntartási munkálatokra. Az adókat jelenleg is fizetik az autósok, ám ezek már nincsenek kifejezetten útfelújításra célozva, így leginkább a matricák bevételéből finanszírozza a kormány a közutak felújítását.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
