2014. december. 19. 13:08 MTI Utolsó frissítés: 2014. december. 19. 16:57 Gazdaság

NGM: Nem vagyunk felelősek, de kártalanítjuk a Széchenyi Bank betéteseit

A magyar állam, noha nem felelős, kártalanítja a végelszámolás alá vont Széchenyi Kereskedelmi Banknak azon betéteseit, akiknek a banknál elhelyezett pénze meghaladja az OBA által garantált összeget.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Orbán Gábor pénteken azt mondta: az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 30 millió forintig áll helyt az arra jogosultaknak. Az állam a 30 millió forint fölötti rész 49 százalékát téríti meg, a Széchenyi Bankban meglévő tulajdoni hányadának megfelelően.

Összesen 3,7 milliárd forintot fognak kifizetni nagyjából száz betétesnek, előreláthatólag január közepéig – mondta az államtitkár. Az OBA nagyságrendileg 12 milliárd forintot fog fizetni az arra jogosultaknak. A betétbiztosítás jellemzően a magánszemélyek és a kis- és közepes vállalkozások betétjeit védi. Nem terjed ki azokra a nagyobb szervezetekre, amelyeknek az átlagosnál jobb a kockázatfelismerő képessége, ilyenek például a befektetési vállalkozások vagy az önkormányzatok.

Orbán Gábor hangsúlyozta, a kártalanítás nem azt jelenti, hogy az állam felelős lenne a bank helyzetéért – a felelősség a menedzsmenté, az állam nem perelhető, nem kellene, hogy helyt álljon. A kormány azért döntött a kártalanítás mellett, hogy erősítse az állami tulajdonban lévő hitelintézeti rendszerbe vetett bizalmat – mondta az államtitkár.

Orbán Gábor elmondta, az NGM szerint a Széchenyi Banknál nem volt megfelelő az eszközértékelési gyakorlat – ezt a könyvvizsgálók is megállapították –, sokáig nem készült hiteles kimutatás a bank helyzetéről. Általában a hitelezési gyakorlat nem volt megfelelő, a banküzem nem volt rendben abban az értelemben, hogy a hitelek mögött nem volt megfelelő fedezet, nem lehetett névértéken nyilvántartani a bank által kihelyezett hiteleket – mondta az NGM államtitkára.

A Magyar Nemzeti Bank december 5-én visszavonta a Széchenyi Kereskedelmi Bank működési engedélyét, egyúttal elrendelte az intézmény végelszámolását, mert – mint közölték – az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. A jegybank közölte: az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa azért vonta vissza a bank tevékenységi engedélyét, mert a hitelintézet működése nem felelt meg a jogszabályoknak, és súlyosan megsértette a felügyeleti hatóság határozatát is.

Az MNB által a Széchenyi Banknál lefolytatott vizsgálat megállapította: a bank tevékenysége valamennyi jelentős területen – így a tőkehelyzetet, az értékvesztések elszámolását, a fedezetek nyilvántartását és értékelését, valamint az informatikai, számviteli rendszerek működését tekintve – súlyos, a prudens működéssel összeegyeztethetetlen helyzetbe került. A Széchenyi Banknál lefolytatott átfogó vizsgálat alapján az MNB arra a következtetésre jutott: a banknál zajló negatív folyamatok, a problémás hitelportfólió olyan magas kockázatúak, ami már nem kezelhető egyéb felügyeleti intézkedésekkel.

A Széchenyi Kereskedelmi Banknak az MNB tájékoztatása szerint mintegy 1600 betétes ügyfele van, a mérlegfőösszeg alapján számított piaci részesedése a hitelintézeti szektorban mintegy 1,4 ezrelék.

zöldhasú
Hirdetés
Címkék
hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?