2014. december. 09. 21:17 MTI Utolsó frissítés: 2014. december. 09. 21:44 Gazdaság

Kiderült, Magyarország miért nem írta alá a nyilatkozatot a Déli Áramlatról

Magyarország nem írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben a Déli Áramlat által érintett tagállamok arra kérték az Európai Bizottságot, hogy miután egyelőre nem hivatalos a bejelentés a gázvezeték építésének leállításáról, tisztázza Moszkvával a kialakult helyzetet. A Miniszterelnökség szerint csak holnap tárgyalnak a kérdésről.

Magyarország képviselője azért nem írta alá kedden a Déli Áramlat által érintett uniós országok közös nyilatkozatát, mert a kormány egyelőre nem adott felhatalmazást erre. A kabinet szerdai ülésén foglalkozik a kérdéssel - közölte a Miniszterelnökség sajtóirodája.

A Déli Áramlat gázvezeték által érintett uniós tagállamok - Magyarország kivételével - arra kérték az Európai Bizottságot, hogy miután egyelőre nem hivatalos a bejelentés a gázvezeték építésének leállításáról, tisztázza Moszkvával a kialakult helyzetet - derült ki a hét ország és a bizottság kedden közzétett közös közleményéből.

A nyilatkozatot érintett államként Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovénia, valamint a bizottság energiaunióért felelős alelnöke, Maros Sefcovic adta ki, Magyarország nem csatlakozott a közös nyilatkozathoz. A brüsszeli testület az MTI megkeresésére nem akarta kommentálni a magyar döntést és annak okait, mint mondták, erről a magyar fél adhat felvilágosítást.

A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok egyetértettek, hogy az Európai uniónak elkötelezettnek kell maradnia amellett, hogy integrálja a közép- és dél-európai gázpiacokat, diverzifikálja gázszállítóit, útvonalait és forrásait - áll a kommünikében.

Ehhez a nyilatkozat szerint alkalmazni kell az egységes szabályokat, és meg kell építeni az ehhez szükséges infrastruktúrát, cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálokat a hozzájuk tartozó vezetékrendszerrel, a kapcsolódási pontokat az úgynevezett déli energiafolyosó mentén, illetve a fekete-tengeri és földközi-tengeri gázlelőhelyek kiaknázását szolgáló létesítményeket.

A közlemény külön kiemeli Bulgária és a szomszédos országok összekapcsolásának szükségességét, valamint az észak-déli irányú, kétirányú gázszállítást lehetővé tevő kapcsolódási pontok megteremtésének fontosságát.

"A térség terhelési tesztek által mutatott sebezhetőségére való tekintettel kulcsfontosságú a jelenleg folyamatban lévő projektek gyors befejezése, valamint a stratégiai fontosságú, közös érdeknek tekintett projektek fejlesztésének felgyorsítása" - áll a közleményben.

Ennek érdekében a tagállamok magas szintű munkacsoportot hoznak létre, amelynek első feladata az lesz, hogy akciótervet dolgozzon ki Közép- és Dél-Európa gázpiacának összekapcsolására. A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok abban is megállapodtak, hogy az európai energiabiztonság tágabb kérdéséről is tárgyalni fognak a jövőben, tekintettel a gázellátás új forgatókönyvére.

zöldhasú
Hirdetés