Mezőgazdaságunk számára költséges lehet egy széles körű (további) orosz szankció, az orosz kitettség nekünk is kockázatot jelent.
Mekkora hatása lehet a mostani és esetleges jövőbeli orosz szankcióknak a régiós gazdaságokra? 2013-ban a magyar export alig 3 százaléka, a magyar mezőgazdasági exportnak pedig 3,5 százaléka ment Oroszországba – írja a Defacto blogja.
Ki kell emelni, hogy a balti országok mezőgazdasági exportjuk 30 százalékát viszik Oroszországba, a lengyeleknél az arány 7 százalék, vagyis ezek az államok lényegesen jobban érintettek az orosz szankciókkal. Ugyanakkor nem a teljes balti, illetve lengyel, magyar élelmiszerexportot tették tiltólistára az oroszok, hanem a teljes magyar élelmiszerexportnak 1 százalékát, a balti mezőgazdasági exportnak viszont 14 százalékát tiltották ki (a lengyeleknél 5 százalék az arány). Ha viszont az orosz-magyar, illetve lengyel-orosz élelmiszerexportot nézzük, akkor az látszik, hogy a magyar-orosz élelmiszerexportnak kevesebb, mint egyharmadát, a lengyel-orosz exportnak viszont közel kétharmadát tették tiltólistára az oroszok.
A tilalmak legjobban pont Oroszország leghangosabb bírálóit, a balti államokat és Lengyelországot érintik. Az adatok egyik lehetséges tanulsága az tehát, hogy az oroszbarát magyar külpolitika kifizetődő, mert megment minket a szankcióktól. Ám lehet egy másik tanulság is: Oroszország hajlandó gazdasági eszközökkel befolyásolni a tőle függő országok politikajat. Ez Magyarország számára is kockázat, különösen, hogy az importgázon keresztül már most is komolyan függünk tőlük. És a kockázat csak nőni fog, ha az orosz kitettséget aktív gazdaságpolitikával (keleti nyitás, Paks) erősítjük.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.