Meglepő tények derültek ki a vasárnapi bevásárlásokról
A hét többi napjához képest vasárnap a legalacsonyabb az úgynevezett gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) vásárlásainak száma, arányuk mindössze 9 százalék, míg szerdán és szombaton a legmagasabb, az összes vásárlás 21, illetve 18 százaléka – derül ki a pénzcentrum.hu oldalon megjelent GfK-elemzésből.
Egy átlagos vasárnap 870 ezer család vásárol fogyasztási cikkeket, jellemzően a hipermarketekben – közölte a portál a piackutató friss felmérésére hivatkozva közölte. A budapestiek és a nagyvárosok lakói használják ki leginkább a vasárnapi nyitva tartást.
A hét egy átlagos napján közel 1,1 millió háztartás – a háztartások 26 százaléka – vásárol napi fogyasztási cikket. Egy átlagos vasárnapon ennél 18 százalékkal kevesebben, vagyis 873 ezer magyar háztartás vásárol az FMCG-cikkek közé sorolt árukból. Ilyenek a tejtermékek, húskészítmények, mélyhűtött termékek, testápolók, takarítószerek, a borotva, a pelenka, vagy a papírzsebkendő.
A GfK adatai szerint nagy alapterületű hipermarketekben leginkább a péntek és vasárnap között vásárolnak, míg a diszkontokban a vasárnapon kívül a csütörtök az a nap, amikor legtöbbet költenek FMCG-termékekre. A falvakban leginkább szerdán és szombaton, míg a kisvárosokban szerda mellett vasárnap költenek a legtöbbet napi fogyasztási cikkekre. Budapesten a pénteki és vasárnapi vásárlás átlagon felüli.
Az alacsony jövedelmű háztartások a hét első felében költenek átlagon felül FMCG-termékekre. A legmagasabb jövedelműek azok, akik főleg hétvégén vásárolnak. Az egyfős háztartások kedd és csütörtök között, míg a 3 fős vagy annál nagyobb háztartások a hétvégi bevásárolásokat preferálják.
A portál cikke megjegyzi azt is, hogy egyes vélemények szerint ugyanakkor a vasárnapi zárva tartás rendkívül hátrányosan érinthet más szektorokat is, például a barkácsboltokat, a műszakicikk-áruházakat, vagy épp a lakberendezési boltokat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.