Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy német minimálbéres kétszer annyit fog keresni, mint amennyit az a magyar dolgozó kap, aki átlagbérért dolgozik. Luxemburgban közel 600 ezer forintnak felel meg a legkisebb kereset. Ha a nettó béreket nézzük, a kép még lehangolóbb. Csaknem annyit visz haza egy magyar minimálbéres, mint egy montenegrói vagy egy szerb.
Kétszáznegyven-ezer forintnál jár a magyar átlagbér - bruttóban. A magyar dolgozó átlagban így bruttó 1500 forintot keres óránként. (Ebben benne van az alapbér és a nem rendszeres jövedelmek is, mint például a jutalom, prémium.) A német minimálbéres ennek közel dupláját fogja.
Óránként ugyanis 8,5 eurós – 2600 forintos órabért – vezetnek be Németországban. Európa gazdaságilag legerősebb államában eddig csak úgynevezett ágazati bérminimumok voltak érvényben, amelyekről a munkáltatók és a szakszervezetek állapodtak meg. A minimálbér bevezetése 2015-től lép életbe Németországban, ugyanakkor egyes csoportok kimaradnak az intézkedés alól, illetve átmeneti időszakok is lesznek bizonyos ágazatokban.
A magyar munkavállalók java részének álomként hangzik az óránkénti 2600 forintos (bruttó) minimum bér. A magyar minimálbér órára lebontott - 635 forintos - összege ugyanis csak kicsivel több mint 2 eurónak felel meg. Vagyis, amit egy német dolgozó megkeres egy óra alatt, azt egy magyar fél nap alatt.
A magyar minimálbér mellesleg európai uniós összehasonlításban az alsó traktusban található meg. Igaz, a régiós vetélytársakkal egy társaságba tartozunk.
A grafikonból kirajzolódik pár érdekessség. Először is, a kínai minimálbérek a leggazdagabb tartományokban rohamosan zárkóznak fel a közép-európaiakhoz. Sőt, van hely, ahol egy kínai munkás már többet keres, mint a magyar minimálbéres – erről bővebben itt írtunk. Másodsorban az, hogy a közép-európai államok minimálbérszintjei – a magyarral együtt –, ha közelednek is a nyugati szintekhez, egyelőre úgy fest, hasonló ütemű növekedéssel belátható időn belül nem érik el a nyugat-európai szinteket. Harmadrészt pedig az látható, hogy a válságban lévő délkelet-európai államok úgy reagáltak a krízisre, s igyekeztek növelni versenyképességüket, hogy nem növelték, hanem több esetben csökkentették (például Görögország) is a minimálbér szintjét.
Nem mindegy, hogy milyen árszínvonalnál
Magyar szemmel nézve elképesztően magas lehet például a holland, vagy a luxemburgi minimálbér. Előbbieknél havi 450 ezer forintot keres az, aki a legkevesebbet kapja, míg Luxemburgban kis híján a 600 ezer forintot is eléri a minimálbér. Nem tejfel azért minden, mert mindehhez magas árszínvonal is párosul, azaz a megélhetés is jóval drágább: egy termék, ami idehaza száz forintba kerül, az ott például 120 vagy 150 forintnak megfelelő euróba.
A magasabb minimálbérrel rendelkező európai országokban az árszínvonal az uniós átlag 110-120 százalékán áll. Az alacsonyabb minimálbérszintekkel rendelkező államokban az árszínvonal is lényegesen alacsonyabb természetesen.
Amíg azonban hatalmas különbségek vannak a minimálbérekben, az árszínvonalt nézve nincs olyan nagy eltérés. A legalacsonyabb árszinttel Bulgária rendelkezik, ott az árak az uniós árak felét érik el. Magyarországon az árak az uniós átlag 60 százalékát teszik ki.
Az is fontos, hogy mekkora az adóterhelés
Az oké, hogy tudjuk, mennyi a bruttó minimálbér, és mekkora az árszínvonal uniós összehasonlításban, de igazából talán az a legfontosabb, hogy mennyi pénzt is visznek haza a borítékban a munkavállalók a hó végén. Hazánk ebből a szempontból továbbra is csapnivaló helyzetben van - ami csak felnagyítja, hogy mennyivel el vannak maradva a magyar keresetek a fejlett országokban jellemzőtől.
A Mazars adótanácsadó cég friss kutatása szerint az élőmunka terheinek tekintetében Magyarország versenypozíciója továbbra is kedvezőtlen. Tény, hogy a személyi jövedelemadó (szja) jelentős mértékben csökkent a korábbi években, de a bérterhek régiós összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magasak. Magyarországon 100 eurónyi nettó jövedelem kifizetése (családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül) közel még egyszer annyi, 196 euró teljes költséget jelent a munkáltatónak. Igaz, ez a mutató az elmúlt években javult, de 2 ezer eurós, vagyis 620 ezer forintos havi jövedelem esetében a 15 ország (Görögországtól Bosznia-Hercegovinán át Oroszországig) összehasonlításában továbbra is csak a stabil utolsó helyre elég.
Mindez azt eredményezi, hogy ha bruttó minimálbérek tekintetében nem is, ám nettóban már komoly a lemaradásunk nemcsak a nyugat-európai országoktól, de még a régiótól is: a 222 eurós, vagyis csaknem 66 500 forintos magyar nettó minimálbért a szlovák, cseh, horvát és a lengyel is jelentősen felülmúlja (280, 305, 314, illetve 309 euró havonta). A magyar nettó minimálbérszint az adótanácsadó kutatása szerint egy-két tucat euró híján a montenegrói és a szerbiai szint környékén jár.
Mindenesetre a minimálbér erőltetett ütemű, a gazdasági teljesítménytől elszakadó emelése hiba lenne, erre int az elmúlt bő tíz év. A minimálbér drasztikus megemelése (a kétezres évek elején vagy 2012-ben) munkahelyek tízezreinek elvesztéséhez vezetett, mert a cégek egyszerűen nem tudták kigazdálkodni a megugró bérterheket, ezért elbocsátással reagáltak.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
