A bérletmaffia visszaszorítása érdekében döntött úgy a BKK, hogy május 13-ától kötelezővé teszi, hogy bérletet csak arcképes igazolvánnyal, illetve az ahhoz tartozó 4 karakteres kód megadásával lehessen vásárolni. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója szerint a beruházás szinte azonnal megtérül – igaz, az adminisztrációs többlet eleinte torlódásokat okozhat a pénztárablakoknál.
A közösségi oldalakon és a blogszférában bukkant fel, és mivel nagyon hangosat szólt, az Index után egyből a Cink is lecsapott arra, a hangos népharag-ziccert ígérő témára, hogy a BKK jövő hét kedden bevezetendő új ötlete nemhogy semmiféle haszonnal nem jár, de egyenesen a tömegközlekedni vágyók idegeivel játszik. A változás – és a vélt sérelem – lényege, hogy május 13-tól csak arcképes igazolvánnyal lehet majd bérletet vásárolni, és a pénztárablaknál így csak egy 4 jegyű azonosító ellenében adnak majd bérletet, illetve az automatából is csak ennek megadásával lehet (majd) bérletszelvényt vásárolni.
Megkerestük ezért Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját, aki addigra már az Indexnek el is magyarázta, hogy az eddigi szisztéma módosítására miért volt szükség. Azért, mert "rendkívül elszaporodtak a bérletes csalások, hiába tettünk rengeteg feljelentést, hiába állt fel és buktatott le még belső embert is a BKK belső ellenőrzési csoportja, nem lehetett gátat vetni a hamisításoknak" – magyarázta. A hvg.hu kérdésére azonban azt is hozzátette mindehhez, hogy a jelenleg 6 főből álló csoport két éve dolgozik a használatban lévő jegy- és bérletrendszer biztonsági réseinek befoltozhatóságán. A hagyományos bűnüldözési módszerekkel ugyanis a BKK nem tudott eredményt felmutatni.
Ahhoz, hogy a nagypályás csalásokat is (például a már lejárt, használt, de vegyi úton reciklikált bérletek árusítása és terjesztése – akár beépített emberrel, hivatalos pénztárablaknál, számla ellenében is!) ki tudják szűrni a rendszerből, Vitézy Dávid szerint mindenképpen változtatni kellett az eddigi struktúrán. Hozzátette: a bérletmaffiás módszerek elterjedtsége és mértéke, illetve az ennek következményeként a BKK-t érő veszteség mértéke miatt nem várhattak addig, míg a fővárosi tömegközlekedésben néhány év múlva bevezethetővé válik az e-jegy rendszer.
A május 13-ától érvénybe lépő módosításnak az ad értelmet, ha a bérleteket egy arcképes igazolványon lévő számsor feltüntetésével nyomatékosítják. Ez az eddigi rendszeren úgy változtat, hogy a bérlet- és a jegyrendszer fokozatosan átáll a csak nehezen hamisítható hőpapírra nyomtatásra, amire azonban nem lehet az eddigi módon (tehát: tollal-tintával) feltüntetni a bérletazonosító számot, és nem tollal írják fel a szelvényre az érvényességi időt sem.
A biztonsági indokok nyomására bevezetendő rendszerváltozáshoz egy 85 millió forintos eszközberuházás volt szükséges, ami azonban két költsgécsökkentő eredménnyel is jár. Egyrészt, hogy a ma használatos, sokszínű és külnböző papírból készülő bérletkavalkád helyett egyetlen alapanyagra nyomtatják majd a teljes bérlet-kínálatot, másrészt pedig – mondta Vitézy a hvg.hu-nak – az éves szinten több mint 2 milliárd forintos bevételkiesés drasztikus mérséklésével is számolni lehet.
A 4 jegyű azonosító a BKK jogászai szerint nem ütközik adatvédelmi jogszabályokba. Igaz, aki nem akarja, annak nem kötelező megadnia például a személyigazolványának, jogosítványának (négy) számát, az az eddigi fényképes bérletigazolványt is tovább használhatja. A közösségi oldalakon megjelent, hogy bevezetik a BKK-ügyfélkártyát, amivel több bérletet is meg lehet venni a pénztáraknál.
A felhánytorgatiott bürokratikus akadályképzés helyett – mondta Vitézy – egyszerűen segíteni akarják azok bérletvásárlását, akik többet is vesznek (például a családtagjaiknak vagy a munkahelyi kollégáknak), hogy a négy-négy rubrikát ne kelljen a pénztárablaknál egyenként bediktálni. Az ügyfélkártya egyébként nem is kötelező. A BKK arra számít, hogy a plusz adminisztráció miatt megnőnek majd a várakozási, sorban állási idők is a pénztáraknál, de a már hetek óta folyamatosan telepített automaták üzembe állásával a helyzet normalizálódására számítanak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.