Érvénytelennek nyilvánított egy OTP-s devizahitel-szerződést a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék. A bank a Kúrián fellebbez.
A Fővárosi Törvényszék másodfokon érvénytelennek nyilvánított egy 2007-ben kötött OTP-s devizahitel-szerződést egy dokumentum szerint, amely a Hitelsikerek.hu oldalra került fel (a dokumentumról az Origo adott hírt először). A tavaly november közepén hozott ítélet szerint az OTP négy pontban sértette meg a hitelintézeti törvényt. A banknak meg kell térítenie a perköltséget, és 739 ezer forint kereseti és fellebbezési illetéket is ki kell fizetnie. Első fokon még a bank javára döntötte el az ügyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Törvényszék viszont másodfokon megváltoztatta az ítéletet.
Mivel azonban egy másodfokú ítéletről van szó, még nem ért véget a történet. A bankok ugyanis az eddigi perek alapján eltökéltnek látszanak abban, hogy a kedvezőtlen másodfokú döntéseket tovább vigyék a Kúriára. A hvg.hu kérdésére az OTP Bank azt válaszolta, hogy a korábban hasonló téves jogi álláspont alapján született ítéletekkel egyező módon ezt a döntést is vitatja, ezért felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul.
Mi lehet a következmény?
A Fővárosi Törvényszék az Origo információi szerint problémásnak találta a teljes hiteldíjmutató (thm) meghatározását és kiszámítását, nem tartotta megfelelőnek a szerződéssel kapcsolatos költségek (kamatok, járulékok és ezek százalékos értékének) meghatározását, úgy ítélte meg, hogy a thm változásáról szóló tájékoztatás nem volt megfelelő, és a szerződés nem tartalmazta a törlesztőrészletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat.
Egy hitelszerződés semmisségének kimondása után a bíróságok abba a problémába ütköznek, hogy mi legyen a semmisség jogkövetkezménye. Közkeletű nézet, hogy ilyen esetben a jogkövetkezmény az eredeti állapot helyreállítása kell legyen, ami azt jelenti, hogy úgy kell elszámolnia a banknak és az adósnak, mintha a szerződés létre sem jött volna. Ez azonban csak az egyik lehetséges opció.
A polgári törvénykönyv szerint, ha egy szerződés semmis, annak többféle jogkövetkezménye lehet. Az eredeti állapot helyreállítása mellett az is egy lehetőség, hogy a szerződést hatályossá nyilvánítja a bíróság a határozathozatalig terjedő időre (mely időszak alatt a felek elszámolnak egymással, majd a szerződés megszűnik), de úgy is dönthet, hogy csak részben nyilvánítja érvénytelennek a szerződést (például kihúzza belőle a jogszabálysértő kikötéseket).
Az a lehetőség is szerepel a Ptk.-ban, amit a Kúria választott egy tavaly nyári, szintén OTP-s hitelszerződéssel kapcsolatos döntésben: a bíróság érvényesnek nyilváníthatja a szerződést, ha úgy ítéli meg, hogy megszüntethető az érvénytelenség oka. Utóbbi jogkövetkezmény egyébként az, amit tavaly decemberben kiadott jogegységi határozatában a Kúria előírt a bíróságoknak. A jogegységi határozat szerint, ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg – feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető, vagy utóbb megszűnt –, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie. Ehhez azonban a Fővárosi Törvényszék azért nem tartotta magát, mert az ítélet tavaly november 13-án született, tehát abban nem vehették figyelembe a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntésének irányelveit, amelyek kötelező érvényűek a bíróságok számára – tudta meg a hvg.hu az OTP Banktól.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.