Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ausztrália, Kína, Kanada és Svédország után az Egyesült Királyságban is újra problémákat okozhat a felfújódó ingatlanpiaci lufi. Az olcsó hitelek miatt hatéves csúcson a hitelfelvétel, mely ráadásul dinamikusan növekszik, mindeközben az ingatlanárak 10 éves rekordon találhatóak. A brit jegybank mesterséges pénznyomdája megtette a hatását, a gazdaság beindult, ám a kockázatokra figyelni kell, különben újra az ingatlanpiacok rázhatják meg a gazdaságokat.
Egyre több országban sokasodnak az intő jelek, hogy a 2007-2008-as válság után újra az ingatlanpiacok okozhatnak bajt. Mindezt ráadásul az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pénznyomdája idézi elő: a jegybank már több éve amerikai államkötvényeket vásárol, vagyis pénzt biztosít a szövetségi kormányzatnak olcsó finanszírozással, illetve a kamatokat is alacsonyan tartja, hogy növelje a vállalkozási és kockázatvállalási kedvet. Az amerikai példát az európai és a japán jegybankok is követték, mindezek miatt pedig rendkívüli mennyiségű pénz szabadult fel, ebből pedig a feltörekvő piacok, köztük Magyarország is, rendesen profitált az olcsóbb finanszírozás miatt. Mindeközben aki tehette, az az alacsony kamatok következtében nekiállt ingatlant vásárolni.
Bár a problémás pontok az érintett államokban – Ausztrália, Kanada, Kína, Svédország – egyáltalán nem ugyanazok, az viszont egyértelmű, hogy a nulla közelébe leszorított kamatok komolyan nekiálltak egyes országok ingatlanpiacait pörgetni, az árak pedig megindultak felfelé. Az Egyesült Királyságban most újra épp attól tartanak, hogy túlhevülhet a piac, ez pedig újra magával ránthatja a gazdaságot.
A jegybank az ingatlanpiac ütőerén tartja a kezét
A brit gazdaságnak még sok stimulusra van szüksége, amelyek kockázatokat hozhatnak létre – fejtette ki nemrég a Bloombergnek nyilatkozva Bob Carney, a brit jegybank elnöke. A Bank of England vezetője szerint lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy ezeket a kockázatokat mérsékelni tudják, mivel ha nem teszik meg, akkor sokkal nagyobb problémákat generálnak, és vissza is kellene fogniuk a monetáris lazítást. Carney mindezzel arra utalt, hogy élénk figyelemmel kell követni, hogy mi folyik a brit ingatlanpiacon, mivel egyesek attól tartanak, hogy egy újabb lakásbuborék felfújódásának lehetünk tanúi.
A brit lakásárak évtizedes csúcson vannak, köszönhetően annak, hogy az ország jegybankja az utóbbi másfél évben olcsó forrást biztosított a kereskedelmi bankoknak hitelezésre, mely megugrasztotta a polgárok hitelfelvételi kedvét, hiszen ki ne akarna kedvező kamatozású, akár 5 százalékos jelzáloghitellel ingatlanhoz jutni. Mindeközben a hitelfelvételi kedv is nő: a harmadik negyedévben 19 százalékkal, 49,5 milliárd fontra nőtt a hitelfelvétel az azt megelőző negyedévről, az egy évvel korábbi időszakhoz képest pedig 25 százalékos a bővülés mértéke. A hitelek befogadása mindeközben hatéves csúcsra ugrott, ennyi jelzáloghitelt utoljára csak a válság előtt fogadtak be a bankok. Az Egyesült Királyságban összesen 11,3 millió jelzáloghitel van 1200 milliárd font értékben.
A rekordot döntögető lakásárak a bérlet díjakat is az egekbe hajtják. A probléma Londonban például annyira akuttá vált, hogy egyes hostelek konténerekből alakítanak ki lakásokat, ahol hetente 75 fontért (körülbelül 30 ezer forintért) – ez a londoni átlagnak körülbelül a negyede – lehet lakni. A mYpads névre hallgató konténerek így még a brit minimálbért keresőknek is megfizethetőek. Arra a problémára ugyanakkor ez sem jelent tartós megoldást, hogyha az ingatlanok építését nem sikerült megfizethetőbb árak közé szorítani,
A brit jegybank vezetője is felhívta a figyelmet arra, hogy ébernek kell lenniük az ingatlanpiacot illetően, illetve a háztartások hitelállományára is figyelniük kell, ennek érdekében az úgynevezett Funding for Lending programból, mellyel mesterségesen igyekeztek a hitelezést fellendíteni, jövő februártól kiveszik a jelzáloghiteleket, vagyis ilyen kölcsönre már nem lehet kedvezményes forrásokat biztosítani.
Elindult a növekedés útján a brit gazdaság
A jegybank mesterséges intézkedéseinek visszafogására azért is szükség lehet, mivel a brit gazdaság kezd magára találni: a harmadik negyedévben éves alapon 0,8 százalékos volt a növekedés, ezzel pedig talán végérvényesen maguk mögött hagyták az utóbbi évek küszködését. Bár egyes elemzők szilárdnak tartják a növekedés ütemét, a brit GDP még mindig 2,5 százalékkal a 2007-es alatt van, vagyis nem tudtak visszakapaszkodni a válság előtti szintre.
A brit pénzügyminisztérium és jegybank mindeközben a háztartások helyett inkább a vállalkozások, cégek irányába fókuszálnának, egyes területeken – ez a lakossági jelzálogpiacot jelenti elsősorban – már nincs szükség arra, hogy a jegybank "nyomja a gázpedált". A kereskedelmi célú ingatlanhasznosítás ugyanakkor komoly mértékű bővülés előtt áll az Egyesült Királyságban, az emelkedő árak becsalogatják a befektetőket. Norvégiától Szingapúrig érkeznek brit földre, elsősorban Londonba, ahol helyi tapasztalattal rendelkező vállalkozásokkal hoznak létre közös cégeket befektetésekre. A vegyesvállalatok elsősorban London központjára koncentrálnak, ahol az első osztályú irodák hiánya miatt a bérleti díjak az egekben vannak, így a befektetések gyors megtérülése garantáltnak tűnik. Az idei év első kilenc hónapjában mintegy 6,3 milliárd dollár érkezett be a nyugdíj- és vagyonalapoktól európai ingatlanpiaci vegyesvállalatokhoz, minden bizonnyal a kedvezőbb profitelvárások miatt. A brit jegybank ugyanakkor itt is arra figyelmeztet, hogy a magasabb hozamok után történő kutatás egy rendkívül alacsony kamatszint-környezetben azzal járhat, hogy a befektetők alulértékelik a kockázatokat.
A brit ingatlanpiac bővülését, és az árak emelkedését a háztartások és a befektetők is igyekeznek meglovagolni, és megszerezni saját hasznukat – mely alacsonyabb költségű finanszírozást, vagy magasabb profitokat jelent –, ám az emberek és vállalkozások túlzott kockázatvállalása, magabiztossága, bizonyos szempontok figyelmen kívül hagyása könnyen oda vezethet, hogy a brit jegybanknak és kormányzatnak esetleg majd agresszívebben kell beavatkoznia a piac lehűtése érdekében. Egyelőre úgy tűnik, a helyzetet kézben tartják és látják a kockázatokat, a mesterséges stimulus helyett már a gazdaság valódi teljesítményére igyekeznek építeni, de élénk figyelemmel kell továbbra is követniük a piac alakulását.
Spanyol ingatlanlufi, az elrettentő példa |
Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságában tulajdonképpen az ingatlanpiac 2007-2008-as összeomlása indította el a máig is tartó gazdasági válságot. Az ezt megelőző időszakban évente 800 ezer lakás épült Spanyolországban, az olcsó euróhitelek segítségével. Rengeteg külföldi is vásárolt – elsősorban tengerparti – ingatlant, ami irreálisan felverte az árakat. Ma ez a szektor romokban hever, az ingatlanárak egyes helyeken 65-70 százalékot zuhantak, becslések szerint pedig még mindig 1 millió lakás állhat üresen az ibériai államban. Az ingatlanválság egy idő után begyűrűzött a gazdaság többi részébe is: az építőipar befékezése a munkanélküliség növekedéséhez vezetett, az eladatlan lakások után felvett jelzáloghitelek jelentős részét a spanyolok nem tudták törleszteni, a bankokat és takarékpénztárakat állami eurókból kellett megmenteni. Bár a spanyol gazdaság most úgy fest, elérte a gödör alját, az igazi kilábalás még hátravan. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
