A Pénzügyi Szemlében e témában megjelent tanulmány megállapításai főként módszertani okokból félrevezetőek, hiszen a jövedelmi helyzet vizsgálata során a szerzők nem tértek ki a háztartási jellemzőkre, számos intézkedést figyelmen kívül hagytak, és nem vették figyelembe az érintettek adóváltozásokra adott reakcióit sem - mondta az NGM államtitkára.

A Virovácz Péter és Tóth G. Csaba által jegyzett tanulmányban többek között arról írtak a szerzők, hogy az egykulcsos szja bevezetéséből a legtöbbet a legjobban kereső, gyermektelen adózók nyerték, az átlagbér alatt keresők vesztesei voltak az intézkedésnek. 

Virovácz Péter a Századvég Gazdasáskutató Zrt. munkatársa, akitől munkáltatója elhatárolódott a tanulmány megjelenése után. A Századvég Gazdaságkutató a napi.hu híroldallal azt közölte, hogy a tanulmány nem a cég megbízásából született, és szerzője nem a Századvég nevében közölte. Arra is kérték a portált, hogy a Századvéget mint munkáltatót ne nevezzék meg.

Orbán Gábor államtitkár most azt mondta, a tanulmány egyik leglényegesebb tévedése, hogy a személyi jövedelemadó (szja) rendszer 2010 és 2013 között végbemenő átalakítását az szja-bevallások szerinti egyéni jövedelem-eloszláson vizsgálja. Ezzel az a probléma, hogy nem családban, háztartásban gondolkodik, és ezért az egyén jövedelmének vizsgálata során figyelmen kívül hagyja a többi családtag jövedelmi helyzetét, illetve az eltartottak számát. 

Egyáltalán nem számoltak a tanulmányban az elmúlt években végbement bérnövekedéssel sem, pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 és 2013 között 14 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, és a családi kedvezménynek köszönhetően pedig 17,8 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Magyarországon - tette hozzá.

Orbán Gábor szerint hiba figyelmen kívül hagyni a munkahelyvédelmi akció keretében bevezetett munkáltatói kedvezményeket, amelyek a leginkább kiszolgáltatott munkavállalók adóterheinek csökkenését eredményezték. Szerinte egy másik tévhit, hogy a minimálbérre bejelentett munkavállalók többsége szegény: valójában második-harmadik kereső egy közepes vagy magas jövedelmű háztartásban.

Hozzátette, hogy ezért az adójóváírás eltörlése kapcsán kijelenthető, hogy annak teljes összegére sok esetben a magasabb jövedelmű családokban élők voltak a jogosultak, így nagyrészt nem érhetett célba az adórendszeren keresztül nyújtott támogatás.

"Az egykulcsos rendszer kritikusai azt is előszeretettel elfelejtik megemlíteni", hogy 2013-tól megszűnt a kimondottan a legmagasabb jövedelműeknek kedvező munkavállalói nyugdíjjárulék-plafon intézménye, amelynek következtében nem csupán az szja-rendszer, de a járulékrendszer is lineárissá vált - mondta. 

Orbán Gábor szerint a családi adókedvezmény egyéni járulékokra való, 2014-től esedékes kiterjesztése éves szinten további 53 milliárd forintot hagy a családoknál, ez pedig egyértelműen hozzájárul a fogyasztói bizalom erősödéséhez, a növekedés beindulásához.

A jelenlegi rendszerben az adózók felső 20 százaléka fizeti a személyi jövedelemadó mintegy 60 százalékát, tehát az adó többségét jelenleg is a jómódban élők fizetik, nem ebben van a változás lényege - hívta fel a figyelmet. Az adókulcsok korábbi kiugróan magas mértéke a múltban az érintett réteg teljesítményének visszafogását, a jövedelmük eltitkolását vagy extrém esetben akár az ország elhagyását eredményezte - közölte Orbán Gábor. 

Azt mondta, a 2011 előtti adórendszer kifejezetten büntette a gazdasági szereplők teljesítményét, eredményeit és túl sokat követelt a legálisan munkát vállaló polgároktól, ráadásul "tömegek előtt tárta nagyra az adócsalás kapuját". A régi rendelkezések szerinte nem törődtek a munkahelyteremtés fontosságával, és nem vették figyelembe a gyermeknevelés költségeit, így büntették a gyermekvállalást. 

Ezért a kormány adóreform programja olyan adórendszeri változásokat hozott, amelyek fókuszában a munka és a családok megbecsülése áll, egyúttal mérsékli a munkavállalók és a vállalkozások adóterheit. A tapasztalatok alapján kimondható, hogy a gazdasági válságban az egykulcsos személyi jövedelemadónak köszönhető, hogy nem volt komolyabb visszaesés a hazai keresletben, sőt meg tudott indulni a kiskereskedelmi forgalom növekedése, ezért az új jövedelemadó-rendszer a növekedés egyik fő motorjának tekinthető az államtitkár szerint. 

A kormány elsődleges célja az adórendszer átalakításával az volt, hogy ne érje meg Magyarországon sem anyagi, sem erkölcsi értelemben az adózás megkerülése; ehhez egy életszerű, teljesíthető, munkabarát, egyszerű adórendszert kellett kialakítani. Az adórendszer átalakítása az elmúlt 20 év legjelentősebb adócsökkentésével biztosít előnyt a munkát vállaló, gyermeket nevelő családok számára, és évente mintegy 500 milliárd forintot hagyott a lakosságnál - emelte ki Orbán Gábor.

Szerinte vitathatatlan, hogy egy ilyen mértékű adócsökkentés pozitívan hat a fogyasztásra, egyúttal növelve a megtakarításokat is. A családi kedvezmény a magas fogyasztási határhajlandóságú csoportokat juttatta jelentős többletjövedelemhez, ami elengedhetetlen volt a fogyasztói bizalom helyreállításához, amellyel a gazdaságot sikerült gyorsuló pályára állítani.

A felső adókulcs eltörlésének kedvezményezettjei pedig jövedelmük magas hányadát takaríthatták meg. Mindkét hatás közös jellemzője, hogy segíti a gazdasági növekedést, az előbbi főleg rövidtávon, míg az utóbbi hosszabb távon hat - mondta el Orbán Gábor.