Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Jövő év elején Románia és Bulgária lakosai előtt is leomlanak az uniós munkaerő-piaci korlátok, így ők is szabadon, bárhol munkát vállalhatnak. Ezzel párhuzamosan Nyugat-Európában egyre több politikus kongatja meg a vészharangot a Balkánról érkező munkaerő-inváziótól félve. Bár a magasan képzett munkavállalókra szükség volna, de a "szegénységi bevándorlókat" nem lehet kicsemegézni a migránsok közül.
David Cameron brit miniszterelnök már egy jó ideje azt hangoztatja, hogy az Egyesült Királyságba irányuló bevándorlást korlátok közé kell szorítani. Közben persze elismeri, hogy a történelem során a bevándorlók rendkívüli mértékben járultak hozzá a brit gazdaság és társadalom fejlődéséhez, ugyanakkor szerinte 1997 és 2009 olyan sokan, 2,2 millióan érkeztek az országba, ami már komoly nyomást helyez a szociális ellátórendszerekre, és magára a brit társadalomra is. Idén márciusban a brit kormányfő már arról beszélt, hogy az évente az Egyesült Királyságba beáramló bevándorlók több százezres számát több tízezerre kell levinni, és csak az igazán értékes munkaerőre van szükség.
Beszédében kitért arra is, hogy bár az országból az Európai Unióba (EU) kiköltözők, illetve az onnan bevándorlók száma eddig egyensúlyban volt, jövő év elejétől a 2007-ben az unióhoz csatlakozott Románia és Bulgária előtt is leomlanak a munkaerő-piaci korlátok, így pedig újabb tömegek indulhatnak meg Nagy-Britanniába. Főként olyanok, akiket nem vár fix állás, és nem biztos, hogy befizetik az adót.
Brit politikai játszmák
A brit kormányfő a migrációs politika felülvizsgálatával a bevándorlásellenes, euroszkeptikus Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) vitorlájából igyekszik kifogni a szelet két évvel a parlamenti választások előtt. A populista jobboldali erő ugyanis ügyesen játszik rá a bevándorlóellenes attitűdök erősödésére, Cameron és pártja pedig attól tart, hogy jobbszélen sokat vesztíhetnek a szavazóik közül. A politikusok mellett már a brit think-tankek, köztük baloldaliak is, a bevándorlási politika újragondolását szorgalmazzák, és csak gazdagabb országokból érkező munkavállalókat látnának szívesen.
A brit kormányfő szavaira Andor László, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa válaszolt: szerinte a bevándorlás mérlege összességében több mint kedvező Nagy-Britannia számára, és az a percepció, hogy az ellátórendszereket kihasználó "turisták" vannak többségben, egyszerűen nem igaz. Andor szerint válság idején amúgy sem intelligens dolog a bevándorlókat hibáztatni a kialakult helyzetért.
Narancs-kód: árvízjelzés bevándorlókra
Cameron azonban nem az egyetlen aggodalmaskodó. A szociális ügyekért felelős holland miniszter, Lodewijk Asscher nemrég egy publicisztikában a "narancs kód" életbe léptetésére szólított fel. Ilyen kódot az országban akkor adnak ki, amikor a folyók vízszintje vészesen megnövekszik. Asscher most ugyanezt szeretné életbe léptetni a bevándorlás területén is, mivel szerinte a munkaerő szabad áramlása túlságosan lenyomja a béreket, növeli a kizsákmányolás lehetőségét, a helyi munkaerőt pedig kiszorítja. Cikkében a miniszter azt fejtegette, hogy szigorúbban kellene azon cégeket büntetni, amelyek kizsákmányolják a bevándorolt munkaerőt. A holland miniszter szavait is a jövő év eleji, a románok és bolgárok előtti teljes munkaerő-piaci nyitás indokolhatta.
De tart ettől a német kormány is. Egy kiszivárgott belső dokumentum szerint a "társadalmi békére" jelenthet komoly kockázatot a két balkáni uniós tagállamból meginduló tömegek hada. A statisztikáik szerint azokon a területeken, ahová románok és bolgárok költöznek, nő a prostitúció, a lopások, rablások száma, a németül nem beszélő bevándorló gyerekek pedig visszafogják a helyi csemeték tanulmányi fejlődését is az iskolákban. Egyes németországi önkormányzatok arra panaszkodnak, hogy eurómilliós kiadásokat eredményez számukra a bevándorlók beáramlása: lakhatást, élelmezést kell biztosítani számukra. A "poverty migration" (szegénységi bevándorlás) eredménye, hogy lerobbant házakban, egy szobában akár 20-an is laknak a migránsok nyomorúságos körülmények között.
Nem eszik olyan forrón a kását
A bevándorlók áradatával történő riogatás nem feltétlenül alapszik megbízható adatokon, illetve feltételezéseken. A 2004-ben csatlakozott uniós tagállamok – köztük Magyarország – azon polgárainak számát, akik az Egyesült Királyságba vándoroltak, előzetesen a hatóságok rendkívül alacsonyra, mintegy 20 ezer fősre tették. Ezt is propagálták a brit közvélemény előtt. Németország eleve korlátozásokkal élt az új tagállamok felé: ott a bevándorlás nem sokkolta annyira a társadalmat, mint Nagy-Britanniában, és a munkaerőpiac nagyrészt fel tudta szívni a bevándorlók többségét. A németek ráadásul arra is rájöttek, hogy öregedő népességük fiatalításához, és így a szociális ellátórendszer fenntartásához bevándorlók millióira van szükségük a következő évtizedekben. És ez egyébként az angoloknál sincs másképp.
A David Cameron által említett 2,2 milliónyi bevándorló – a számot egyébként sokan vitatják, és van, aki csak tizedére teszi – nagyobb mértékben járult hozzá a brit költségvetés bevételeihez, mint amennyit onnan kivett, állítja a Migration Matters Trust szervezet. Az adataik szerint a migránsok befizetései nélkül 5 év alatt 18 milliárd fonttal ugrana meg a brit államadósság. (Más kutatások ugyanakkor arra jutnak, hogy a bevándorlás hosszú távú gazdasági előnyei elhanyagolhatóak, illetve csak enyhén pozitívak). A potenciális román és bolgár munkavállalók számát ráadásul több intézet is komolyan felülbecsüli, mivel pusztán csak a magasabb brit béreket veszik figyelembe, a Romániában és Bulgáriában javuló gazdasági kondíciókat, alacsonyabb munkanélküliséget, társadalmi kapcsolati háló fontosságát kevésbé.
Bevándorlók márpedig kellenek
A munkaerő szabad áramlásával ugyanakkor pozitív "mellékhatások" is keletkeznek, melyek pezsdítőleg hatnak egyes nyugat-európai gazdaságokra. Az eurózóna déli perifériáját sújtó gazdasági válság következtében rengeteg egyetemet végzett, szakképzett fiatal, nyelveket beszélő munkaerő nem talál munkát saját hazájában, így az északra induló "krízis menekültek" jelentős része magasan kvalifikált minőségi munkaerő. A kereszténydemokrata német munkaügyi miniszter, Ursuala von der Leyen isteni áldásnak tartja a kvalifikált munkaerő beáramlását, szerinte mindenki profitál a nemzetközibbé, kreatívabbá váló munkaerőpiacból. A német gazdaságban ráadásul hiány lesz szakképzett munkaerőből, 2025-ig 5,5 millió főnyi lehet a lyuk, amit be kellene tömni.
Belső forrásból – vagyis a német állampolgárok megszületendő gyerekeiből – ez a kereslet várhatóan nem teljesen tölthető fel, így ha a német gazdaság fenn akarja tartani a jelenlegi növekedési pályáját, akkor bevándorlók millióira lesz szükség. Egy németországi helyi vezető olyannyira fontosnak tartja a kelet-európai fiatalok Németországba csábítását, hogy folyamatosan a bulgáriai Burgaszba ingázik, hogy a helyi német tannyelvű középiskolából fiatalokat toborozzon saját területére, hogy így pótolják a fiatal munkaerő hiányát.
Bár Németországba is érkeznek szegénységi bevándorlók, ugyanakkor minden harmadik bevándorló egyetemi diplomával rendelkezik, ez pedig nem biztos, hogy félelemmel kell, hogy eltöltse a nyugat-európaiakat.
Nem lehet szelektálni a bevándorlók közül
Mindig is ez volt a klasszikus képlet, "cherry picking" van, azaz az államok szeretnének szelektálni a bevándorlók közül, ami a gyakorlatban nem megy – fejtette ki Melegh Attila szociológus. Elmondása szerint a fiatal munkavállalói réteg mindenhol csökken, így komoly a kereslet irántuk Németországban és az Egyesült Királyságban. Zajlik értük a "küzdelem". És hát Délkelet-Európa utóbbi két évtizede finoman fogalmazva sem tekinthető sikertörténetnek, Románia világban elfoglalt relatív pozíciója gyakorlatilag ott van, ahol 1950-ben volt. A bérkiegyenlítődés hiánya azt eredményezi, hogy az ottani munkaerő megindul nyugatra vagy éppen Oroszországba, és így az elvándorlás egyáltalán nem fog leállni. Aki pedig elvándorol, attól szociális befizetések sem érkeznek az államkasszába.
A politikusok által hangoztatott fő probléma ugyanakkor a marginalizált csoportok bevándorlása, akiknek nincs tőkéjük, sem kapcsolati hálójuk a legális út választására. A szociológus szerint ők egy idő után bizonyos pontokon be is kapcsolódnak majd a szociális ellátórendszerekbe, ám számukat eltúlozzák a híradások, arról nem is beszélve, hogy töredékes költséget jelentenek az érkező befizetésekhez képest. A bevándorlókat fogadó országoknak vállalniuk kell azt, hogy nem csak magasan kvalifikált, mindenben "jól viselkedő" munkaerőt fogadnak be, hanem a nehezebben boldoguló csoportokat is. Ezen államok még a szegény bevándorlókkal együtt is nagyon jól járnak a migráció egészét tekintve.
A politikusok a bevándorlásellenes retorikából "sokáig meg tudnak élni", ha nincs más mondanivalójuk, kiállnak és elmondják hangzatos kijelentéseiket, miközben ők is tudják, hogy migránsokra szükség van az adott viszonyok közepette. Melegh Attila szerint ezzel a hazai közvéleményt meg lehet nyugtatni, a bevándorlókat pedig meg lehet zsarolni, de megoldást mindez nem hoz a kialakult problémára.
Valódi megoldást a szociológus szerint az hozhatna minderre, ha csökkennének az unión belüli és a globális egyenlőtlenségek,és ekkor liberalizálni lehetne a munkaerőpiacot. Viszont ez olyan radikális változás lenne, amit egy politikus sem lenne hajlandó elfogadni – tette hozzá Melegh Attila. A legfontosabb probléma, hogy Európa a globális versenyképességét tekintve vesztésre áll: a délkelet-európai migránsok megjelenése most segíthet azon, hogy a bérek túlzottan ne növekedjenek, sőt inkább csökkenjenek. Melegh szerint a nyugat-európai béreknek legalább 30 százalékkal csökkenniük kellene, míg keleten kissé emelkedhetnének a fizetések. A nyugatiak számára ez elfogadhatatlan, így továbbra is migrációval oldják meg a versenyképességi gondjaikat.
A jelenlegi hierarchikus, még jobban polarizálódó helyzetben a gazdag államok értelemszerűen be akarnak zárkózni, míg a szegényebbek ugyanúgy részesedni akarnak a javakból. Kizárni az utóbbiakat ebből a rendszerből nem lehet – hangsúlyozta Melegh Attila.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
