Lehetőségként merült fel a kormányzatban a bankok „puccsszerű” helyzet elé állítása, vagyis az a radikális megoldás, hogy a devizahitel-szerződések felülvizsgálata nyomán a pénzintézeteknek egyoldalúan állják az árfolyamváltozás különbözetét, közel 1100 milliárdot – írta a Népszabadság egy Orbán Viktorhoz közel álló forrásra hivatkozva, aki a lapnak azt is elmondta, hogy a devizahiteles-megoldás esetében 3-5 éves időszakban kell gondolkodni.

A napirendről végül lekerült radikális megoldás törvényi hátterét tartalmazta a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) 5 pontos jogi anyaga – írja a lap, felvázolva, hogy a horvát precedens szerint az ügyfeleknek a felvételkor érvényes és fix árfolyamon kellene törleszteniük frankhitelük tőkeösszegét, a különbözetet pedig a bankoktól követelhetnék az ügyfelek, egyéni jogi eljárásban. Hozzáteszik, hogy a KIM-anyag a fix törlesztőrészletek meghatározására, a futamidő meghosszabbítására, illetve a kamatszabályozásra is elkészítette a jogi részt, de az árfolyamrés-változatra is.

Varga Mihály szerdán jelentette be, hogy úgy döntöttek, ki kell vezetni a hazai hitelpiacról az ingatlanvásárláshoz kínált devizaalapú jelzáloghitelt, és ennek érdekében tárgyalásokat kezdenek a szakmai szereplőkkel.

A Népszabadság forrásai szerint a Varga bejelentését megelőző kormányülésen elhangzott, hogy a miniszter csütörtökön megbeszélést kezdeményez Patai Mihállyal, a bankszövetség elnökével. Forrására hivatkozva a lap azt írja, hogy a kormányülésen a KIM előterjesztése mellett meghallgatták a nemzetgazdasági tárca által készített 7 pontos értékelést arról, hogy a devizahiteles-akció különböző verziói milyen kockázatokkal járnak, és milyen költségvonzattal. A Varga Mihály vezette NGM egy 4 pontos javaslatot is letett az asztalra: az első pont az árfolyamrés-megoldásról szól – írják, hozzátéve, hogy a bankok számára kedvezőbb változat lenne, ha az árfolyamrés alkalmazásából származó bevételük visszafizetésénél a középárfolyamot kellene alkalmazni, ez ugyanis nem a korábban kalkulált 80-100 milliárdos tételt jelentené, hanem csak 50 milliárd forintot.

A másik NGM-javaslat a legrosszabb adósok körére vonatkozna – írja a napilap. A harmadik pont a magáncsőd intézményének a megvizsgálását vetette fel, a negyedik azt a lehetőséget vizsgálja, hogy minden devizahitelesnek kötelezően be kellene lépnie az árfolyamgátrendszerbe.