Az EUrologus kérdésére válaszolva Európai Néppárt, a Renew Europe és az Európai Baloldal pártcsalád sajtótájékoztatójukon, a Zöldek képviselője pedig nekünk adott interjújában kritizálta Magyarország szereplését az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként. Az elnökséget hathavonta másik tagállam tölti be – Magyarországé július 1-től december 31-ig tart – és a politikai menetrend hatékonyabb végrehajtása érdekében úgynevezett triókba rendeződve működnek együtt. Magyarország a spanyol–belga–magyar hármas utolsó szereplője, vagyis a jogi szálak elvarrójának kellene lennie. Azonban sem az Európai Bizottság új kollégiumának megválasztásával kapcsolatos elhúzódó folyamat, sem Orbán Viktor békemissziója nem szolgálta az elnökség sikerességét.

Elmélet és gyakorlat

A magyar elnökség erősen indított nyár közepén, amikor Orbán Viktor – Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel történt találkozója mellett – Moszkvába Vlagyimir Putyin orosz, Pekingbe Hszi Csin-ping kínai elnökhöz és Floridába Donald Trumphoz látogatott tárgyalni az ukrán békekötés megkezdéséről. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a héten úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy a magyar miniszterelnök „visszaélt státuszával” és csupán újabb platformot biztosított saját propagandájának. Ehhez képest a magyar elnökség által megfogalmazott prioritások az EU versenyképességének növelésére, a védelempolitika erősítésére, az érdemi alapú bővítéspolitika végrehajtására, az illegális migráció megállítására, a kohéziós politika fejlesztésére, a gazdaközpontú mezőgazdasági politika megteremtésére és a demográfiai kihívások megoldására fókuszáltak. Azonban a gyakorlatban ennél líraibb volt a féléves politikai teljesítmény.

Tele volt szimbolizmussal

– kommentálta Tienke Strik, a Zöldek képviselője az EUrologusnak. A politikus hozzátette, a magyar elnökség csak az Orbán számára fontos prioritásokat vette napirendre és dominanciaharcra használta fel a pozíciót. Strik szerint Szerbia uniós csatlakozásának forszírozása is egy provokatív aktus volt. Az ország másik kilenc nemzettel – köztük a háborúban álló Ukrajnával és a 15 évig jelölti státuszban maradt Észak-Macedóniával együtt – áll sorban az Európai Unió kapuinál.

Bár az unió által megfogalmazott feltételek teljesítésével valóban küszködnek a nyugat-balkáni országok, Szerbiában 2023-ban súlyos gyanú merült fel az országgyűlési választások manipulációjával és a médiapluralizmus hiányával kapcsolatban. Orbán ehhez képest az október elejei Európai Parlamenti plenáris ülésen hangsúlyozta, hogy Szerbia nélkül a Balkán nem lehet elég stabil geopolitikai szempontból.

Valérie Hayer, a Renew sajtótájékoztatóján rövidre zárta kommentjét Magyarország elnökségi teljesítményével kapcsolatban, szerinte

gyenge, provokatív és személyi indíttatáson alapuló döntések sorozatát prezentálta Orbán.

A november elején, Budapesten tartott informális csúcstalálkozónak egyik kézzel fogható végeredménye a Budapesti nyilatkozat, ami lényegében az unió új versenyképességi egyezményének egy konklúziója volt. Strik szerint ez sem értékelhető kiemelkedő teljesítményként, mivel az EU már hangsúlyozta ezzel kapcsolatos prioritásait így ez nem új fejlemény. Orbán még az októberi, Európai Parlament előtti elnökségi programbemutatáson úgy fogalmazott, hogy az orosz gázról való lecsatlakozás nem segíti az EU versenyképességért tett lépéseit, a migrációs elképzelések pedig egyáltalán nem működnek, ezért változásra van szükség. Az EP-képviselők már akkor is elítélték a magyar miniszterelnök magánakcióit a globális politikában, amelyekkel szerintük aláássa a EU által képviselt értékeket, és szemére vetették korrupciós ügyeit is. Mára sem változott a véleménye a pártcsaládoknak, Strik úgy fogalmazott, Orbán átlépte a soros elnökség kompetenciáit, de

szerencsére már csak hat hét van vissza belőle.

A soros elnökség eddigi tevékenységével kapcsolatban feltett kérdésünkre az Európai Parlamenti Baloldal társelnökének, Manon Aubrynak reakciója egész egyszerűen annyi volt, hogy felmutatott egy üres papírlapot és azt mondta

ez a véleményem.