Mégis érvényes az a devizahitel-szerződés, amiről a Fővárosi Törvényszék tavaly decemberben úgy határozott, semmisnek kell tekinteni. A Kúra csütörtök délután hozta meg döntését arról a decemberi perről, amiben egy devizahitel-szerződés semmisségét mondta ki a Fővárosi Törvényszék. A Kúriának eredetileg múlt héten kellett volna döntenie, de a legfőbb bírói szerv július 4-ére halasztotta a döntést. Az ítélet kihirdetését a jelenlevők értetlenséggel és kisebb felháborodással fogadták.

A döntés után mintegy 150 devizahiteles tüntető Orbán Viktor házához indult. Az eseményekről folyamatosan tudósítunk.

Igazat adott a Kúria az OTP-nek

A tavalyi vesztes per után az OTP Bank felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A Fővárosi Bíróság tavalyi ítéletében kimondta, hogy a szerződés semmis, mert a felszámított költségek nincsenek külön-külön, teljes körűen felsorolva. A konkrét probléma, hogy a szerződés nem tartalmazta, hogy a hitel törlesztésekor szokásos devizaátváltásnak létezik vételi és eladási árfolyama, a kettő különbözete pedig lényegében az ügyfél költsége, illetve a bank nyeresége. Az OTP álláspontja szerint ez a költség ugyan nem volt külön felsorolva, de a THM ezt minden szerződésénél tükrözi.

Fülöp Máté

A Kúria hivatkozik egy Európai Bíróságon hozott döntésre is a THM-mel kapcsolatban. A döntés nem rendelkezik arról, hogy mi van akkor, ha külföldi devizában veszik fel a hitelt, de a később elterjedő devizahitelekre is érvényes volt ez a kitétel a Kúria szerint. A Kúria emellett azt is hangsúlyozta, az árfolyam változása a feleken kívül álló ügy. A vételi és eladási ár közötti különbség a banki működés része, az pedig, hogy ezt hogyan határozza meg, az üzletpolitika része. A legfelsőbb bírói szerv ugyanakkor megszabta, hogy az árfolyamrés legfeljebb 1 százalék lehet.

Eltérő ítéletek

A devizahitelesek bankokkal szembeni pereskedésében eddig szerteágazó ítéletek születtek, viszont túlsúlyban vannak a bankok számára kedvező döntések. A fő kérdés ugyanakkor az összes hitelnél akörül forgott, hogy a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél milyen típusú – vételi, eladási – árfolyamot kell alkalmazni. A Kúria ráadásul januárban a Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége által indított perben az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve a per messze mutató társadalmi hatásai miatt.

A Kúria egyebek mellett arra vár választ az EU Bíróságától, hogy a külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított, és törlesztendő kölcsöntartozás esetén az átváltási árfolyamokat meghatározó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések a "szerződés elsődleges tárgyának meghatározása" fogalma alá tartoznak-e. Amennyiben nem, az eladási és vételi árfolyam különbözete vajon olyan díjazásnak tekintendő-e, amelynek a szolgáltatással arányban állása a tisztességtelenség szempontjából nem vizsgálható. E körben van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között tényleges átváltásra sor kerül-e?

Fülöp Máté

Arra is választ vár a Kúria, hogy a " világos és érthető" feltételek mit jelentenek: a fogyasztó számára kell önmagukban nyelvtanilag világosnak és érthetőnek lenniük, vagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása gazdasági indokainak, illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is világosnak és érthetőnek kell lennie? Az ügyben gyors döntés nem várható, mivel az EU Bírósága elutasította a gyorsított eljárás iránti kérelmet, így körülbelül még egy év lehet hátra a döntésig, vagyis ebben az ügyben még egy darabig nem várható döntés.

A Kúria egyszer már kiadott egy véleményt

A Kúria amúgy már 2012 márciusában munkacsoportot állított fel, hogy peres eljárások nyomán elemezze, milyen szempontok szerint vizsgálhatja a bíróság, hogy tisztességtelenek voltak-e a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosításokról szóló kikötései a fogyasztói kölcsön- és lízingszerződésekben, valamint a hozzájuk kapcsolódó banki dokumentumokban. A Kúriának ez évtől van joga iránymutatást adni a bírósági gyakorlat egységesítésére, aminek érdekében egy-egy témához joggyakorlat-elemző csoportot állíthat fel.

A Kúria illetékes kollégiuma (a polgári, a büntető vagy a közigazgatási-munkaügyi) ennek a munkacsoportnak a részletes elemzése nyomán formál véleményt, ami az adott ügyben a Kúria hivatalos iránymutatásává válik. A joggyakorlat-elemző csoport munkájának eredménye ebben az esetben egy több mint 100 oldalas tanulmány volt, amelyben az eddigi bírósági döntéseket összefésülték a magyar jogszabályokkal. 2012 decemberében ugyanakkor kiadtak egy véleményt egy 10 pontos, terjedelmes indoklással, mely nagyon sok szempontból támadhatóvá tette a hitelszerződéseket, így akkor többen úgy kalkuláltak, hogy az iránymutatásnak várhatóan nagy hatása lesz a devizahiteles ügyekre.

Polt Péter és Szász Károly is belekeveredett

A rendkívül nagy viharokat kavaró ügyben ráadásul a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesülettől (Pitee), a devizahitelesek pártját fogó szervezettől a legfőbb ügyész már megkapta a magáét, Polt Péter az említett perhez a Kúria által kért szakvéleményében egyértelműen az OTP mellett foglalt állást. Polt egyébként részletesen elemezte azt is, hogy milyen ellentmondások találhatóak a kérdésben (vagyis a teljes hiteldíj, a THM számításának előírásánál) az akkor hatályos törvényekben.

Tüntetők várták a Kúria döntését a legfőbb bíróság épülete előtt

Stiller Ákos

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnöke nemrég még rosszabbul járt. Pedig ő is csak a Kúria kérdéseire válaszolt, ugyanakkor egyáltalán nem a devizahitelesek számára kedvező módon. Szász Károly akkor arról írt, hogy "itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)". Szász már áprilisban is úgy nyilatkozott, hogy a devizahiteles perek nagy részének nincs értelme.

A PSZÁF elnökének levelére reagálva a Fidesz-frakció megdöbbenésének adott hangot, az MSZP szerint az Orbán-kormány nem az igazán nagy bajban lévő devizahitelesek, hanem a gazdag családok és a bankok érdekeit tartja szem előtt, a Jobbik pedig úgy vélte, hogy PSZÁF elnökének a Kúria tanácselnökének írt levele "életveszélyes" befolyásolási kísérlet, amely akár a büntethetőség lehetőségét is felveti.