Ma gyakran beszélnek a kínai gazdaságról, és e nagy érdeklődés oka, hogy az elmúlt években nagyon gyors növekedés volt tapasztalható az országban. A 9,6 millió négyzetkilométer területű országban 1,35 milliárd ember él, 52,6 százalékuk városokban lakik, a születéskor várható átlagos élettartam pedig 73,5 év.

A gazdaságról azt mondta, hogy 8-9 százalékos volt a GDP-növekedés az elmúlt években, az infláció 2,6 százalék, a munkanélküliség pedig 4,1 százalék. Hszü Ming-csi felidézte, Kína korábban a Szovjetunióhoz hasonlóan központilag tervezett gazdaság volt, az állami vállalatok határozták meg a gazdaság működését.

"Ennek a rendszernek a hatékonysága azonban csökkent", ezért 1978-ban reformokba kezdtek. Kiemelte, az országban engedélyezték magánvállalkozások működését - ezek száma rövid idő alatt megugrott - , és beengedték a külföldi cégeket is, ezért az állami vállalatok jelentősége egyre csökkent.

Mint mondta, a változtatások eredménye impozáns gazdasági növekedés és az export számottevő bővülése lett, az ipar pedig továbbra is a gazdaság legfontosabb része maradt.

A szakértő a Kína előtt álló feladatok között említette a magánszféra további erősítését, továbbá a gazdaság strukturális változtatásait, hogy megőrizzék az eddig elért eredményeket. A feladatok közé sorolta a kormányzati munka reformját is, hogy javuljon a hatékonyság.

Hszü Ming-csi szerint emellett képzettebb munkaerőre van szükség, ehhez fejleszteni kell az oktatást, és haza kell csábítani a külföldön élő magasan kvalifikált kínaiakat. Véleménye szerint fontos lenne a belföldi kereslet és a fogyasztás növelése, ehhez hozzájárulhat az urbanizáció.

A kihívások közé sorolta az ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztését, a munkanélküliség leszorítását, a környezetvédelmet, valamint a gazdaság magas növekedési mutatóinak megőrzése mellett a hatékonyság fokozását.

Kérdésre válaszolva a kutató a magyar-kínai kapcsolatokról azt mondta, hogy azok ígéretesen fejlődnek, nő a két ország kereskedelme. Azt mondta, jó exportlehetőségek kínálkoznak Magyarországról Kínába, meglátása szerint Magyarország elsősorban mezőgazdasági termékeket szállíthatna Kínába. 

A szakértő szerint Kínának nyitottabbnak kell lennie külföldi piacok előtt. Sok lehetőség van a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokban is, de ezek kihasználásáért mindkét országnak keményen kell dolgoznia - mutatott rá. Hozzátette: Magyarország és a magyar termékek jelenleg nem nagyon ismertek Kínában.