Szabó Péter az Országos Bírói Tanács elnöke keddi lemondásának körülményeiről beszélt az Euronews-nak. Elmondta, hogy döntéséhez két ok vezetett. Egyrészt múlt hét csütörtökön bizalmatlansági indítvány érkezett ellene. Szabó úgy érzékelte, hogy a bírói kar többsége szerint helytelen volt aláírni az Igazságügyi Minisztérium bíráknak kínált alkuját.

A helyzet azután vált feszültté, miután megírtuk, hogy az OBT-elnök egy belső beszélgetésen meglehetősen súlyos kijelentéseket tett a bírói függetlenségről. Szabó azt állítja, nem kapott határidőt, hogy az indítványra érdemben fel tudjon készülni.

Az Országos Bírói Tanács ezt számomra nem biztosította, megítélésem szerint így tisztességes eljáráshoz fűződő jogomat megsértette, emiatt nem kívántam a továbbiakban az eljárás hatálya alatt maradni. Mindennek következménye lemondásom, vállalom ezért a felelősséget.

Mint korábban megírtuk, Szabó Péter egy titokban tartott előkészítés után tervezte aláírni a megegyezést, ami ellen több száz igazságügyi alkalmazott tiltakozott. Az egyeztetésből kihagyott érdekvédelmi szervezet, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) szerint az alku veszélyezteti a bírói függetlenséget. Az alku részleteiről lapunkhoz eljutott dokumentumokból kiderült, a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal.

A volt OBT-elnök elismerte, hogy az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezéséről november elején szerzett tudomást, az indítvány a november 20-i ülés előtt két nappal érkezett meg, tehát nem volt sok idő gondolkodásra, de Szabó szerint „a jogalkotás rendjéből következően a döntés nem bírt halasztást”.

Én nem értettem egyet azzal, hogy az igazságügyi kormányzat összekapcsolja a bérrendezés régóta esedékessé vált kérdését más szervezeti jogállási kérdésekkel.

Véleménye szerint mérlegelnie kellett, hogy melyik szempont alapján dönt, és felelősséget érzett „a bírósági szervezetrendszerben dolgozó 12 ezer ember, különösen a kiskeresetűek iránt”.

Szabó a lapnak elmondta, nem gondolja, hogy a megállapodás veszélyt jelentett volna a bírói függetlenségre. Nem gondolja, hogy biankó felhatalmazást adna a kormánynak a megegyezés, hanem széles értelmezési keretet biztosít az Igazságügyi Minisztérium ajánlata, amelyben lehetőség van arra, hogy a jogalkotási folyamatokban az OBT is részt tudjon venni.

Megítélésem szerint a megállapodás tartalma a bírói függetlenséget semmiben nem sérti, elképzelhető, hogy érdekeket sért, de a bírói függetlenséget nem sérti.

Az elnöki tisztségéről lemondott, de továbbra is az OBT tagja marad. Az ellene indított bizalmatlansági indítványt azzal indokolták, hogy „testületi hatáskörbe tartozó kérdéseket vontam el” – mondta Szabó.

Arra a kérdésre, hogy a lapunk által feltárt háttérbeszélgetés vezetett-e a bizalmatlansági indítványhoz, a volt OBT-elnök azt válaszolta, hogy szerinte maga a megállapodás váltotta ki a felzúdulást. Elismerte, hogy részt vett egy kötetlen beszélgetésen a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság bíróival és igazságügyi alkalmazottaival, amit

jogellenesen, jogaimat többszörösen sértve valaki feltehetően rögzített. Erről a beszélgetésről készült egy torzított, a szöveg összefüggéseiből kiragadott, hitelesnek nem mondható leirat. Nyilván ez ismertté vált a bírósági szervezetrendszeren belül is.

Arról, hogy a kormány hogyan semmisítené meg a bíróságok, a felsőoktatás, a műemlékvédelem és a tudományos élet önállóságát, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.