Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön azt a törvénymódosítást, amely emeli a bányajáradék mértékét, járulékkötelessé teszi a kamatjövedelmeket, növeli a vállalkozások távközlési adója, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték kulcsát, továbbá egyszeri befizetésre kötelezi a bankokat.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június 17-én jelentette be az intézkedéseket, amelyektől a kormányzat azt reméli, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt marad és így az ország elkerülheti egy újabb európai uniós túlzottdeficit-eljárás megindítását.
Az adó- és illetékemeléseket kormánypárti szavazatokkal – 214 igen és 42 nem, valamint egy tartózkodás mellett – fogadta el a Ház.
A törvénymódosítás értelmében az eddigi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 6 ezrelékre nő a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke, míg az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, a 6000 forintos korlát megtartásával.
Ezen túlmenően idén – a tervezettnél kisebb költségvetési bevételt eredményező – tranzakciós illetékhez kapcsolódóan a bankok egyszeri befizetésre kötelesek, amelynek mértéke a január-áprilisi illetékkötelezettség 208 százaléka, azaz mintegy 75 milliárd forint.
Az elfogadott törvénymódosítás szerint nem magánszemélyek esetében az eddigi 2 forintról 3 forintra nő a szöveges üzenetenként, illetve hívások esetén percenként fizetendő távközlési adó mértéke. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.
Szintén nő a bányajáradék általános mértéke 12 százalékról 16 százalékra. Hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás hatálya alá esnek ezentúl a kamatjövedelmek is. Mentesülnek azonban az új kötelezettség alól az Európai Gazdasági Térség államai által kibocsátott államkötvényeken, illetve egyes tartós befektetési eszközökön szerzett jövedelmek.
Az intézkedések augusztus 1-jével lépnek hatályba.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.