Megvan a Raiffeisen Bank új vezérigazgatója
Karl Sevelda eddigi vezérigazgató-helyettest nevezte ki a Raiffeisen Bank International (RBI) felügyelőtanácsa pénteken a bécsi központú bankcsoport új vezetőjévé.
A tanács pénteki ülésén formálisan is elfogadta a vitatott szingapúri befektetései miatt távozó Herbert Stepic eddigi vezérigazgató lemondását, és 2017 közepéig Seveldát bízta meg az RBI vezetésével. A 63 éves Sevelda 15 éve dolgozik a Raiffeisennél. Az RBI közleményében hangsúlyozta, hogy az új vezető kiváló kapcsolatokat ápol az osztrák és nemzetközi ügyfelekkel is. Az RBI közleménye szerint kinevezésével a folyamatosságra akarják helyezni a hangsúlyt a vezetésben, és kifejezik az eddigi stratégia folytatásával szembeni bizalmukat.
Herbert Stepic harminc éven át dolgozott az RBI-nél, jelentős részben az ő vezetése alatt ment végbe a bankcsoport közép- és kelet-európai leányvállalatainak kiépítése. Meg nem erősített osztrák sajtóértesülések szerint távozásával felszínre kerültek a belső nézetkülönbségek arról, hogy milyen súlyt szánjanak a jövőben a külföldi terjeszkedésnek a bankcsoport stratégiájában. Az új vezető pénteki bemutatkozó sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy folytatni akarja az eddigi irányvonalat.
Megfigyelők szerint az új vezetőre vár annak eldöntése is, hogy mikor fizesse vissza a bank a 2009-ben igénybe vett 1,75 milliárd eurós osztrák állami segítségnyújtást. Az RBI már többször kilátásba helyezett egy tőkeemelést a piaci viszonyok alakulásának függvényében.
Stepic május végén ajánlotta fel távozását, amelyet akkor már hallgatólagosan el is fogadott a felügyelőtanács. Stepic nem vitatta az ingatlanbefektetések tényét, de tagadta az OffshoreLeaks portál és a News hetilap állítását, miszerint azok offshore befektetések voltak. Azzal indokolta távozását, hogy meg akarja óvni a bankot a várható vitáktól és támadásoktól.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.