A tanácsnak ez volt az utolsó ülése, amelyen Simor András, a testület elnöke, jegybankelnök részt vett, mivel mandátuma március 2-án lejár. A mostani döntéssel az alapkamat elérte a valaha volt legalacsonyabb, 2010. április 27. és 2010. november 30. között tartott 5,25 százalékos mértéket. Az MNB prognózisa szerint az idén 3,5 százalékkal nőnek a fogyasztói árak.

Simor szerint az elmúlt néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a jegybankok, amelyek a bankóprés beindításával szinte öntötték a pénzt a gazdaságra, az élénkítésében vajmi kevés sikert tudtak elérni.

Az MNB leköszönő elnöke mandátumának utolsó kamatdöntő sajtótájékoztatóján azt mondta, a gyenge növekedés a túlzott eladósodottság leépítésével függ össze, miközben növekedést strukturális reformokkal, azaz a potenciális növekedési ütem növelésével lehetne serkenteni. A jegybank számításai szerint Magyarország potenciális növekedési üteme 0-0,5 százalék között van – tette hozzá.

Hozzátette, az elmúlt hónapok kamatcsökkentései ellenére egyelőre semmilyen trendbeli elmozdulás nincs a hitelállomány változásában. Szerinte a szűk keresztmetszet – elsősorban a vállalati szektorban – a hitelezésnél nem a kamatjellegű kondíciókban van, hanem a kínálatban. "Ahhoz, hogy a hitelezés érdemben nőjön, más típusú intézkedések szükségesek, és ha ezek megtörténnek, akkor a kamat nyilván újra fontos szerepet fog játszani" – fogalmazott.

A jegybankelnök arról is beszélt, hogy a költségvetési tartalék teljes zárolásával tartható a 3 százalék alatti hiány. Az MNB tavaly decemberi elemzése szerint a kormány akkor tudja tartani 2013-ban a GDP-arányosan 3 százalék alatti hiányt, ha a költségvetésben betervezett tartalékot nem használja fel, azaz zárolja azt – közölte Simor András.