Az idei évben hat szombaton is munkába kellett, kell menni a magyar dolgozóknak. Cserébe viszont ugyanennyi számú hosszú hétvégével is számolhatunk, nem beszélve a húsvét, pünkösd, és augusztus 20-a miatti 3 napos hétvégékről. Újév kivételével szinte minden ünnepnap hétköznapra, a vallási ünnepek és augusztus 20-a kivételével pedig ráadásul hétközbenre esnek. A fentiek alapján első látásra úgy tűnhet, hogy hazánkban igencsak túltengenek az ünnepnapok és a magyar dolgozók elég sűrűn "lógatják lábukat" a munkahelyen kívül.

Szlovákiában 50 százalékkal több ünnepnap van

Nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor egyáltalán nem magas a magyar ünnepnapok száma. Magyarországon évente tíz ünnepnap van a munka törvénykönyve szerint: ezek közül kettő biztosan plusz szabadnapot biztosít, húsvét és pünkösd egy-egy garantált munka nélküli hétfőt jelent. Hazánkban kevesebb a törvényben meghatározott munkaszüneti napok száma, mint Európa többi országában. Szlovákiában például 15 ünnepnap van egy évben. Hozzánk hasonló helyzetben van Ukrajna is, ahol viszont annyival jobb a helyzet, hogy ha az ünnepnap hétvégére esik, akkor a következő hétfőt megkapják a dolgozók az ünnepnap miatt elmaradt szabadnapért. A régió más országaiban, ebben az esetben, egy szabadnap elvész.

A hosszú hétvégék munkanapok cseréjével történő létrehozása ugyanakkor nem magyar találmány. Ha a munkaszüneti nap keddre vagy csütörtökre esik, Lengyelország és Szlovákia kivételével a régió többi országában is le kell dolgozni a hétfőt vagy pénteket egy szombati napon.

Tőlünk nyugatra is általában többet pihennek a foglalkoztatottak. A németeknek hozzánk hasonlóan csak tíz munkaszüneti napjuk van, de a legtöbb tartományban ezt kiegészíti plusz egy nap. A franciáknak 12 napjuk van, de az ukránokhoz hasonlóan, ha vasárnapra esik az ünnep, akkor hétfőn szabadok, illetve csütörtöki és keddi ünnepek esetén itt is élnek a hosszú hétvégék lehetőségével. A déli országokban élőknek van a legtöbb szabadidejük, Olaszországban 15, Spanyolországban 14 munkaszüneti nap van egy évben.

Napi 108 milliárd forintnyi GDP is lehet egy ünnepnap ára

Az Egyesült Királyságban, ahol nyolc ünnepnapon nem kell dolgozni, kutatók úgy számolnak, hogy 0,16 százalékot vesz el az adott év GDP-jéből ez a napmennyiség. Vagyis 19 milliárd fonttal lenne magasabb a brit GDP, ha az emberek mindegyik ünnepnapon is dolgoznának. Egy ünnepnap 2,3 milliárd fontjába fáj a brit nemzetgazdaságnak.

Egy futószalag mellett mindegy, hogy szerda, vagy szombat a munkanap

Stiller Ákos

Ha Magyarország esetében is hasonló számításokat végzünk, akkor az derül ki, hogy ha átlagban nézzük, akkor naponta 108 milliárdnyi GDP-termelünk meg – azt azonban meg kell jegyezni, hogy vannak hullámok a termelékenységben, jobb és rosszabb időszakok –, így nem minden nap járulunk hozzá ugyannyival a megtermelt bruttó hazai össztermékhez. Emellett azt is hozzá kell tennünk, hogy egyes ágazatok nem állnak le szabadnapokon és ünnepnapokon, pl. a közműszolgáltatók, így ennyi milliárd biztos nem esik ki egy ünnepnap esetén. A fentiekből azonban pontosan nem tudjuk megállapítani, hogy a szombati munkanapok mekkora szeletet hasíthatnak ki, csak becslések léteznek arra vonatkozólag, hogy ilyenkor mennyivel lehet kevesebb a termelékenység.

Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy ha pár hét alatt egymásra torlódnak az ünnepnapok – Magyarországon erre látunk most példát október végén és november elején – akkor a cégek normális ügymenete megakadhat, mivel ilyenkor sokan vesznek ki szabadságot, vagy csúsztatnak le túlórákat, hogy ezzel váltsák ki a munkanapként beugró szombatot. (Emellett létezik már olyan opció is, hogy a szombati munkanapokon a munkavállalók inkább otthonról dolgozzanak).

Egy gyári munkásnak mindegy, hogy szerda vagy szombat

Elhanyagolható befolyással bírna a gazdaság teljesítőképességére a szabadnapok átrendezése – mondta a hvg.hu-nak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Adler szerint a szombaton ledolgozott munkanapok különböző mértékben gyakorolnak hatást ágazatonként, illetve munkakörönként is. Egy bolt nyitva tartása szempontjából, vagy egy futószalag mellett álló munkás számára, a hétvégi munkanap ugyanolyan értékű, mint bármelyik hétköznap.

Szellemi foglalkoztatottaknál a szombati munkavégzés gyengébb teljesítménnyel párosulhat, de az ő teljesítményük kevésbé szorosan kapcsolódik a ledolgozott órák számához. A GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője ugyanakkor úgy gondolja, hogy a hosszú hétvégék nyújtotta kikapcsolódásnak jótékony hatása lehet a következő héten újra munkába állók produktivitására.

A KSH szerint ellentétes hatások érvényesülnek

A KSH a hvg.hu megkeresésére megküldött válaszaiból kitűnik, hogy a statisztikai hivatal termelékenység adatot nem publikál, arra vonatkozóan nincsenek becsléseik, hogyan változik a termelékenység munkanap áthelyezés esetén. A KSH közlése szerint a munkanap áthelyezések hatása nem mutatható ki, mivel pl. sok helyen állandó üzemben dolgoznak, így ezek az áthelyezések nem is érintik őket. Továbbá, a munkanap áthelyezésnek ágazatonként ellentétes hatása is van (pl. ipari termelés csökken, vendéglátás, kiskereskedelem nő). A statisztikai hivatal szerint ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az azért elég erős megfogalmazásnak tűnik, hogy ilyenkor nincs érdemi munkavégzés.

A magyar sok esetben nem is megy szabadságra

Sok magyar a munka törvénykönyve alapján járó szabadságát sem meri kivenni – mivel félti az állását –, így a négynapos hosszú hétvégékről történő elmélkedés, hogy vajon mennyire csökken az így kiadott munkanapok miatti termelékenység, értelmetlennek is tűnik ebben a relációban. Emellett rendkívül sokan vannak olyanok is, akik egyáltalán nem dolgoznak, a 11 százalék körüli munkanélküliségi ráta tükrében a négynapos hosszú hétvégék tömegeknek szinte állandóak.