Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató csoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég új listáján - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) szeptemberi utolsó árazásai alapján alakítja ki a vizsgált szuverén adósok sorrendjét - továbbra is Görögország áll az élen, és a legkockázatosabb tíz államadós között van a valutauniós országok közül Ciprus, Portugália és Spanyolország is. Ezek az eurótagállamok olyan országokkal együtt szerepelnek a legkockázatosabb tízes csoportban, mint Argentína, Pakisztán, Venezuela, Ukrajna, Libanon és Egyiptom.

A CMA kockázati listáját vezető Görögország esetében a cég kimutatása szerint a piac gyakorlatilag biztosra veszi a szuverén törlesztésképtelenség bekövetkeztét az irányadó ötéves távlatban. Görögország az új kockázati lista összeállításához figyelembe vett szeptemberi utolsó zárószint alapján 12 ezer bázispontot jóval meghaladó CDS-középárfolyammal szerepel a legkockázatosabb tíz államadós csoportjának élén. Ez azt jelenti, hogy minden tízmillió euró névértékű görög államkötvényre a névértéknél magasabb középárfolyam ellenében, több mint 12 millió euróért kínálnak törlesztéskockázati biztosítási tranzakciókat a befektetőknek a londoni piacon. 

A CMA számítási modellje szerint a szeptember végi görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac 90-99 százalék közötti halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását az irányadó ötéves távlatban. A CMA szakelemzői az új listához fűzött értékelésükben kiemelik, hogy a görög szuverén kötvénykötelezettségek CDS-piaca rendkívül illikvid, de valamelyes kereskedés azért folyik. Más nagy londoni elemzőházak szerint továbbra is jelentős esély van arra, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, és egyes citybeli elemzők  valószínűsítik azt is, hogy a görög gazdaság ezzel valójában jól járna.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő londoni szakelemzői a globális bankrendszer kockázati tényezőiről összeállított legújabb helyzetértékelésükben közölték, hogy bár alapeseti forgatókönyvük szerint az euróövezetet sikerül egyben tartani, mégis egyharmados esélyt látnak Görögország eurótagságának megszűnésére.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőcsoportja, a Capital Economics londoni elemzői makroszámításokra épített forgatókönyvet dolgoztak ki annak modellezésére, hogy milyen hatással lenne a görög gazdaságra az ország távozása az euróövezetből. A cég szakértőinek következtetése szerint nincsenek egyértelmű bizonyítékok azoknak a véleményeknek az alátámasztására, amelyek szerint az euró feladása és a drachma visszatérése több kárt okozna Görögországnak, mint amennyi versenyképességi előnyt jelentene. A ház szerint Görögország semmiben sem különbözik azoktól a gazdaságoktól, amelyeknek a múltban hasznuk származott saját valutájuk leértékelődéséből.

A Capital Economics elemzői szerint nem állja meg a helyét az a vélemény sem, hogy Görögország azért exportál kevesebbet, mint a többi eurótagállam, mert nincsenek a külpiacokon keresett árucikkei és szolgáltatásai. A cég szerint a valutauniós átlagnál gyengébb görög exportteljesítmény fő oka valójában a versenyképesség hiánya, és így nincs ok annak feltételezésére, hogy egy meredek reálárfolyam-leértékelődés esetén sem növekedne érdemben a görög export.

A Capital Economics elemzői ennek alapján arra a következtetésre jutnak, hogy az euróövezeti tagság feladása nem feltétlenül jelentene katasztrófát a görög gazdaság számára, sőt valószínűleg ez kínálná a legjobb reményeket a görögországi válság megoldására. A CMA csütörtökön ismertetett új országkockázati listáján Magyarország az előző törlesztéskockázati listán elfoglalt 11. helye után most a 16. helyre került, vagyis ennyivel javult a magyar szuverén törlesztéskockázat CDS-piaci megítélése. 

Magyarország először 2010 utolsó negyedévében szerepelt - akkori CDS-árazása alapján - a tíz legkockázatosabb szuverén adós külön listáján, amelyről a tavalyi első negyedéves CMA-összesítésben lekerült, majd a tavalyi harmadik negyedévi összesítésben visszakerült. Az idei első negyedéves adóskockázati listán is még ebben a csoportban volt, a második negyedévi CMA-összeállításban azonban Magyarország már nem szerepelt a legkockázatosabb tíz szuverén adós között, a csütörtökön ismertetett harmadik negyedévi listán pedig még távolabb került ettől a mezőnytől.

A CMA csütörtöki kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a szeptemberi utolsó kereskedési napon 378,9 bázispont volt az utolsó júniusi kereskedési napon mért 497 bázispontos zárószint helyett. A magyar CDS-tranzakciók árazása azonban a harmadik negyedév vége óta is lényegesen tovább csökkent, és az utóbbi hetekben többször is éves mélységi rekordot állított be. A CMA szakelemzőinek adatai szerint a magyar CDS-kontraktusok középárfolyama 240 bázispont környékén mozgott a csütörtöki londoni kereskedésben.

A CMA harmadik negyedéves listája szerint a világ legbiztonságosabb államadósa törlesztéskockázati szempontból változatlanul Norvégia, utána Svédország és az Egyesült Államok következik. Rajtuk kívül a legjobb tízes csoportban van még Svájc, Finnország, Nagy-Britannia, Dánia, Németország, Hongkong és Ausztrália.