Nem változott érdemben a globális konjunktúra kétarcúsága az elmúlt negyedévben. Az Egyesült Államokban viszonylag stabil növekedés mellett egyelőre tovább folyik az állami költekezés, miközben az Európai Unió részben az általános költségvetési kiigazítás miatt gyakorlatilag recesszióba süllyedt, és a reálgazdasági kilátások is enyhén romlottak.

A kedvezőtlen külső környezet egyre inkább érezteti hatását a hazai gazdaságban, így a bruttó hazai termék gyorsuló ütemben csökkent a második negyedévben az előző évhez képest - derül ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisából. A bázishatás nagyságát jelzi ugyanakkor, hogy a megelőző negyedévhez viszonyítva már mérséklődött a visszaesés mértéke. A nettó export pozitív GDP-hozzájárulása és a beruházások jelentős csökkenése mellett a fogyasztás stagnált a második negyedévben.

Ez utóbbi a vártnál kedvezőbb munkaerő-piaci adatokkal és a háztartások fogyasztássimításával magyarázható, továbbá azzal, hogy az erősödő árfolyam miatt mérséklődtek a törlesztőrészletek. A szigorú költségvetési politikával összhangban jelentősen csökkentette a GDP-t a közösségi fogyasztás, illetve a természetbeni juttatás visszaesése.

Bár a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedett a foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan a szociális ellátórendszer átalakítása révén az aktívak köre is bővült, ezért a munkanélküliség szintje nem változott érdemben. A versenyszférában tapasztalt bruttóbér-növekedés elsősorban az adminisztratív intézkedésekkel (minimálbér-emelés, elvártbér-emelés) magyarázható, a nemzetgazdaság egészében azonban a bővülés üteme részben a közmunkaprogramok hatása miatt már nem éri el az inflációt - olvasható a prognózisban.

A Századvég Gazdaságkutató szerint az idei évben 1 százalékkal csökken a GDP, míg jövőre hasonló mértékben (0,9 százalékkal) bővül a gazdaság. Arra számítunk, hogy külkereskedelmi partnereinknél emelkedik a kereslet, emellett az exportpiaci részesedésünk növekedése is hozzájárul a kivitel bővüléséhez, valamint a külső egyensúly javulásához.

A fogyasztás szintje az előrejelzés szerint idén nem változik érdemben, ami a csökkenő rendelkezésre álló jövedelem mellett a mérlegalkalmazkodás ütemének lassulását eredményezi. A beruházásokat továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet, a hitelezési nehézségek és a bizonytalan befektetési környezet. Az idei GDP-csökkenés késleltetett hatása jövőre éri el a munkapiacot, ezért az aktivitás további növekedése mellett arra számítunk, hogy a munkavédelmi akcióterv hatása nélkül a foglakoztatás nem bővül tovább.

A 2012-re várt 5,7 százalék után a jövőre prognosztizált 4,3 százalékos fogyasztóiár-index továbbra is magasabb, mint az inflációs cél. Ez azzal magyarázható, hogy a keresletcsökkenés árleszorító hatását jócskán meghaladja a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának és az indirektadó-emeléseknek (pl.: tranzakciós adó) az inflációnövelő hatása. Ezzel összefüggésben az intézet úgy ítéli meg, hogy a jegybanki alapkamat csak a jövő év második felében csökkenhet 6,5 százalékra.

Nehezíti az idei költségvetési hiánycél megvalósítását, hogy néhány adónemből (eva, társasági adó) elmaradást várunk, a kiadási oldalon pedig rontja az egyenleget a gyógyszerár-támogatások, a nyugdíjkiadások és a kamatköltségek előirányzatot meghaladó várható értéke. Az említett tételek hatását azonban döntően képes ellensúlyozni a jelentős tartalék, az önkormányzati szektor vártnál jobb gazdálkodása, valamint néhány egyéb kisebb tétel. Összességében az idei évre a tervezett 2,5 százalékot kismértékben meghaladó, 2,7 százalékos GDP-arányos deficitet várnak.

Az államháztartás 2013. évi gazdálkodása az eddig nyilvánosságra hozott kormányzati tervek alapján a főszámokat tekintve nem tér el jelentősen az idei évitől: a bevételi és a kiadási oldal egyaránt az inflációnál valamivel kisebb mértékben emelkedik, ami lehetővé teszi a GDP-arányos újraelosztási ráta mérsékelt csökkenését.

A Századvég előrejelzése szerint a 2012-es szinttől elmaradó tartalék elegendő lehet a júniusban benyújtott törvényjavaslatban szereplő kockázatok kivédésére, az azóta bejelentett intézkedések (elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterv) finanszírozása azonban megoldást igényel. Emiatt úgy ítélik meg, hogy további lépések nélkül az államháztartás 2013. évi hiánya GDP-arányosan a korábban vállalt 2,2 százalék helyett 3,4 százalék lenne.

A finanszírozási környezet határozottan javult az elmúlt negyedévben, amelyhez a nemzetközi pénzügyi feszültségek enyhe oldódása mellett a hazai folyamatok is hozzájárultak - olvasható az elemzésben. A jegybanktörvény körüli viták rendeződése, majd az IMF–EU tárgyalások megkezdése is segítette a CDS-felár csökkenését, a forint erősödését és az állampapírok hozamainak mérséklődését. A magyar pénzügyi eszközök megítélését várakozásaink szerint a következő hónapokban a nemzetközi hangulat mellett elsősorban az IMF–EU tárgyalások alakítják majd - vélik.