Matolcsy György 2011 májusában jelentette be Móron, hogy szerinte a Kárpát-medencében felépíthető Európa egyik új növekedési zónája. A nemzetgazdasági miniszter szerint foglalkoztatással és növekedéssel kell egyensúlyt teremteni, "a csúcspont az lesz, amikor a kormány elfogadja majd a Wekerle-tervet, és azzal kitágítja azt a történelmi földrajzi, gazdaságpolitikai keretet, amit már a Széchenyi-tervvel elkezdett".

A csúcspontot múlt csütörtökön értük el, amikor a Magyar Közlönyben megjelent, hogy a kormány elfogadta a Wekerle Sándorról, a kiegyezés kori pénzügyminiszterről és későbbi miniszterelnökről elnevezett térségi növekedési stratégiát. A Wekerle-terv előkészítését miniszteri biztosként Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke irányította. A továbbiakban a nemzetgazdasági, a nemzeti fejlesztési, a külügy-, valamint a vidékfejlesztési minisztereknek lesz vele dolga, miután ők felelnek az éves kormányzati intézkedési tervek kidolgozásáért. (Az ez évit szeptember 30-ig kell benyújtaniuk, aztán minden évben május 30-ig kell benyújtani a frissített akcióterveket.)

Kárpát-medence: a gazdasági növekedés súlypontjában

A 25 oldalas, általánosságokkal, valamint gazdaságpolitikai közhelyszámba menő ágazati helyzetértékelésekkel tarkított dokumentum elvben azt a növekedési alternatívát próbálja kibontani a Kárpát-medencei (magyarlakta) térség számára, melyet Matolcsy a Növekedési Tervben korábban már beharangozott. 2020-ra a dokumentum egy olyan Kárpát-medencei gazdasági teret képzel el, amelyben a térség országai a nyugat-európai országok gazdasági integrációjának szintjét elérik. Ennek érdekében 5 ágazatot nevesítenek kitörési pontként, melyekkel fordulatot tudnánk elérni a gazdaság területén.

A Wekerle-terv részletezi, hogy a kormány mit ért pontosan a Kárpát-medencei régió alatt (a hazánkkal szomszédos országok területe, Ausztria és Ukrajna Kárpátokon túli részének kivételével). A kormány azért is tartja fontosnak ezt a régiót, mivel “egy sor tanulmány és elemzés mutat rá, hogy a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át”. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt északnyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja.

A mikrofonnál: Matolcsy György

MTI / Kollányi Péter

A dokumentum fő stratégiai célként fogalmazza meg a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítését. Emellett fontos momentum a határon túli magyar vállalkozások támogatása és itthoni, “természetes gazdasági partnereikkel” történő összehozása is. Ez az irányvonal az egész terven végigvonul, és szinte az összes pontban kiemelt területként jelenik meg. “A hazai vállalatok regionális erősödése a gazdasági alapok erősítésén keresztül a határon túli magyarság nemzeti identitásának, nyelvének, kultúrájának megőrzéséhez is hozzájárul olyan módon, amely a térségi gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésén keresztül a szomszédos országok többségi nemzetei számára is előnyökkel jár” – fogalmaz nyakatekerten a Nagy Terv, amely szerint azzal, hogy a hazai vállalkozások kilépnek a nagyobb régiós piacra, a vállalkozások általános versenyképessége is nőhet.

Mobil, képzett munkaerő

A Wekerle-terv két kiemelt támogatandó célterületet fogalmaz meg: 1. a térségi infrastruktúra (pl. a határ menti közlekedési kapcsolatok) összehangolása (a határon átnyúló vasúti összeköttetések ugyanakkor épp most épülnek le, decembertől például Bosznia-Hercegovinába már nem jár a Horvátországot is érintő közvetlen vonat – a szerk.), valamint 2. az egységes munkaerőpiac megteremtése.

A munkaerő-piaci információk összehangolása és szolgáltatása kölcsönös előnyökkel járna a dokumentum szerint. Ehhez egy Kárpát-medencei szintű munkaerő-piaci információs portálra lenne szükség. Emellett egységesíteni kellene a Kárpát-medence országaiban a szakképzést. A képesítéseket kölcsönösen és automatikusan elismernék. További célként fogalmazódik meg a magyarországi és a szomszédos országokban rendelkezésre álló munkaerő mobilitásának növelése is.

Varázsszó: hálózatosodás

A jármű- és gépiparral kapcsolatban a dokumentum arra hív fel, hogy a Kárpát-medencei jármű- és gépipari beszállító cégek alkossanak erős hálózatot, elősegítve a külföldi működő tőke térségbe való betelepülését. Ugyanúgy együttműködési hálók kialakítására ösztönöz a dokumentum lényegében az összes területen, amit felsorol, a zöldgazdaságtól kezdve, a turizmuson át a kreatív iparig. Az egyik szektoron (zöldgazdaság) belül az a cél, hogy hálózati együttműködés keretében Magyarország az eddiginél sokkal nagyobb mértékben építsen a megújuló, a környezeti terhelést csökkentő energiatermelésre. A másiknál (turisztikai ipar), hogy együtt alakítsák ki a Kárpát-medencei Brandet.

"A Kárpát-medence országainak a mezőgazdasági adottságai jók, de az adottságaik nincsenek kihasználva" – írja a dokumentum, amely szerint a megoldás (mily meglepő!) az élelmiszer-gazdaság vertikális integrációja lehetne, „lehetőleg olyan formában, hogy a termőföld tulajdonosai integrálják az élelmiszerek feldolgozását és értékesítését”. Mintaként a dokumentum a Hangya szövetkezeteket említi.

A növekedés a Kárpátoknál sem ér véget

null

A turizmusiparban a határon átnyúló szerveződések regionális klaszterek képében jelennének meg. A marketingtevékenységet sem az egyes kis- és középvállalkozások, hanem az érdekeiket képviselő térségi szintű turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetek végeznék. A termékek közül a tematikus útvonalak fejlesztéséről beszél a dokumentum.

Mérsékelt kreativitás

A kreatív ipar problémáját a Wekerle-terv leginkább abban látja, hogy a piac túlzottan árérzékeny, miközben a gyártási költségek nem mehetnek egy szint alá. Ezért a Wekerle-terv szerint „létkérdés a piac növelése”, amelynek „természetes iránya lenne a Kárpát-medencében található anyanyelvi környezet”.

A dolgozat színvonalára jellemző, hogy miközben azt írja, hogy a Wekerle-terv kreatív ipari része talán a legösszetettebb, megvalósulása esetén pedig Magyarországnak a legtöbb versenyelőnyt biztosítana, további konkrétumokat sem a kreatív iparágak egyéb problémáiról, sem a felkínált megoldásokról nem ír. Az infokommunikációs szektorban kitörési lehetőségeket a "réspiaci megoldásokat" és felhőalapú szolgáltatásokat kínáló szoftver- és IT-szolgáltató cégek esetében lát a dokumentum.

Kereskedelmi és üzleti központok, Széchenyi-kártya, uniós pénzek

A célok elérése érdekében a Wekerle-terv erősebben támaszkodna a meglévő intézményrendszerre, illetve bővítené is azt. A határ menti megyékben, valamint határon túli helyszíneken létrehozna egy „kereskedelmi és üzleti központ” hálózatot, amely gazdaságszervezési (piacot- és kereskedelmet integráló, logisztikai, klaszterszervező, stb.) szerepet töltene be, valamint tanácsadói funkciót is ellátna. A hálózat egy internetalapú Kárpát-medencei gazdaság-információs rendszert is kiépítene.

A Wekerle-terv szempontjainak a támogatására „egy Széchenyi-kártya típusú” eszközt is bevezetnének, amely a kamattámogatás mellett állami garanciavállalási elemet is tartalmaz. De egyedi tőkebefektetésekhez adnának tőkegaranciát, illetve -támogatást is. Az intézményrendszeren keresztül támogatnák a határon átnyúló klaszter- és TDM-együttműködéseket, valamint a fejlesztési lehetőségeket feltérképező kutatóműhelyeket is. Létrehoznának például egy Kelet-közép-európai Növekedéskutató Intézetet a térségi szintű gazdaságfejlesztési stratégiák összehangolására, valamint egy Kelet-közép-európai Közlekedéstudományi Intézetet is „a térségi szintű közlekedési-infrastruktúrafejlesztési projektek azonosítására, illetve projektek kidolgozására. Az új uniós költségvetés tervezésekor pedig már figyelembe vennék a Wekerle-terv által leírt igényeket (üzleti környezet fejlesztése, határon átnyúló infrastruktúra fejlesztése, képzés, oktatás, Jeremie típusú programok).