Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kormány által hétfőn bejelentett munkahelyvédelmi terv járulékcsökkentései egy-egy cég összes munkaerőköltségének csak kis részét érintik – hívta fel a figyelmet Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője kedden. Hozzáfűzte, az elmúlt évek munkaadói járulékkedvezményei is csak mérsékelt eredményt hoztak a munkahelyek bővítésében.
Orbán Viktor miniszterelnök tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett hétfőn a parlamentben, ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik.
A tartósan munkanélküliek alkalmazását segítendő a kormány javasolja, hogy esetükben az első két évben a munkáltatónak ne kelljen fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a tervek szerint a jelenlegi fele lehet a munkáltatói teher, és ugyanígy járnának el a gyesről és a gyedről visszatérőknél is.
Adler Judit szerint jelenleg is működik a Start-kártyák rendszere, amely hasonló, munkaerő-piaci szempontból hátrányos csoportokat céloz meg, és korábban is voltak kísérletek a munkáltatói terhek csökkentésére. Mégsem javult számottevően ezen csoportok helyzete, ráadásul az elért kisebb eredmények is kétségesek – mutatott rá.
Ennek kapcsán a szakértő kifejtette, a járulékkedvezménnyel foglalkoztatott munkavállalók kiszoríthatják a nem támogatott munkaerőt, másrészt véges az ilyen kedvezmények motiváló ereje. Adler Judit szerint ugyanis csak a munkaerőköltségek egy szűk területén jelent segítséget egy ilyen csökkentés.
A kutatásvezető elmondta: becsléseik szerint egy cégnél a munkaerőköltségek (bér- és járulékköltségek együtt) átlagosan az összes költség ötödét teszik ki, ezen belül 60 százalékra rúgnak a bér-, és 40 százalékra a járulékköltségek. Utóbbiból a munkaadó által fizetett járulékok felét engednék el – hívta fel a figyelmet Adler Judit.
A miniszterelnök hétfői bejelentése szerint az öt megcélzott csoportban a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást százezer forintos bruttó bérig csökkentik.
Adler Judit azt mondta, a célcsoportokat jól azonosította be a kormány, ugyanakkor ahhoz, hogy a "célzás" jól sikerüljön, "finomhangolt" részletszabályozás szükséges. Hozzáfűzte, az sem tudható, kikre – a már állományban lévőkre is, vagy csak az újonnan felvett munkaerőre – vonatkozik a kedvezmény. Szerinte azonban ha a már állományban lévőkre is érvényes lenne, akkor a miniszterelnök által említett 250 000 embernél jóval többet érintene.
Az eddigi hasonló lépések tapasztalataira hivatkozva a szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a versenyszférában jellemzően csak a járulékkedvezmény kihasználásához szükséges minimális időtartamra vettek fel új munkavállalót, így a hasonló lépések nem hoztak tartós munkahelybővülést.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
