2012. július. 03. 11:01 MTI Utolsó frissítés: 2012. július. 03. 11:00 Gazdaság

Veszélyben az EKB működése a dolgozók leterhelése miatt

Krónikusan túlterhelt az Európai Központi Bank (EKB) dolgozóinak nagy része, a munkavállalók érdekképviselete szerint ez már veszélyezteti az intézmény működését - írta kedden a Financial Times Deutschland (FTD).

A német üzleti lap ismertetett egy belső felmérést, amely szerint a megkérdezett alkalmazottak 80 százaléka túlzottnak érzi a munkaterhelést. Csaknem 20 százalék úgy érzi, hogy a nehéz munka jelentős mértékben és hátrányosan befolyásolja a magánéletét, 16 százalék pedig attól tart, hogy az állandó stressz súlyos egészségi következményekkel járhat.

A dolgozók érdekeit képviselő Nemzetközi és Európai Közszolgálati Szakszervezet (Ipso) szerint a felmérés azt mutatja, hogy a munkavállalókra nehezedő teher "működési kockázatot" jelent. Az EKB a jelenlegi alkalmazotti létszámmal nem tudja ellátni feladatait, "nem is beszélve az intézményre a jövőben háruló újabb, egyre fontosabb feladatokról" - írta a szakszervezet az intézmény vezetőinek küldött levélben.

Az államadósság-válság elmélyülése óta az euróövezet frankfurti székhelyű központi bankjánál gyakran éjszaka és hétvégén is dolgoznak. Tovább növeli a terhelést a görög, az ír és a portugál államháztartási kiigazító program végrehajtásának rendszeres helyszíni ellenőrzése. Ráadásul a június végén tartott uniós csúcson kötött megállapodások értelmében az EKB tevékenységi köre hamarosan tovább bővül, az intézmény keretei között hozzák létre az új euróövezeti bankfelügyeleti hatóságot. 

Az EKB-nál jelenleg 1 500-an dolgoznak. Mario Draghi, az EKB elnöke június közepén egy állománygyűlésen létszámfejlesztést ígért. A banknál arra számítanak, hogy 50-60 embert vesznek fel. Az EKB ezt hivatalosan nem erősítette meg - írta az FTD.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Hamvay Péter 2024. december. 04. 14:50

Bátonyi Péter, a minisztériumból kirúgott művészettörténész: Nem vagyok hajlandó a főnököm tisztiszolgájának lenni

Hiába vannak tele pénzzel, a tulajdonosi, a beruházói, sőt a tervezői oldalból is hiányzik a műveltségi szűrő, ami alapján el tudják dönteni, mi a jó, és mi a rossz gyakorlat a műemlékileg védett épületek felújításánál – mondja a 41 éves művészettörténész, az Építési és Közlekedési Minisztérium volt kormányfőtanácsosa. Bátonyi Péter a Partizánban elmondta, hogyan ad segítséget a tárca a jogellenes műemlékromboláshoz, és feljelentést is tett. Amióta kirúgták, a magánszférából már kapott megkereséseket, a Tisza Párttól nem. HVG-portré.