Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Matematikából és természettudományból is a nemzetközi átlag fölött teljesítettek a magyar diákok a TIMSS nevű nemzetközi felmérésen. Sajnos ennek nem örülhetünk felhőtlenül, ugyanis 29 éve a mostani mérésen érték el az egyik legrosszabb eredményt a magyar nyolcadikosok.
A legutóbbi PISA-mérésben a magyar 15 éves diákok a korábbi évekkel ellentétben a nemzetközi átlag fölötti teljesítményt tudtak felmutatni. Sajnos ennek nem az volt az oka, hogy jobb teljesítményeket értek el, hanem az, hogy a nemzetközi átlag romlott jelentősen.
Hasonló a helyzet a most megjelent TIMSS-mérésnél is, amelyen egyébként korábban is mindig a nemzetközi átlag felett teljesítettek a magyar diákok.
Az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement – Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága) által szervezett úgynevezett TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study – Nemzetközi Matematikai és Természettudományi Trendvizsgálat) mérés már 1995 óta méri négyévente a 4. és a 8. osztályos tanulók matematika- és természettudományos teljesítményét.
A mérést – ellentétben a felhasználható tudást a 15 évesek körében mérő PISA-val – az abban részt vevő országok tanterveire támaszkodva alakítják ki. (A nemzetközi tanulói mérések összehasonlításáról itt írtunk bővebben.)
A 2023-as mérésen mind a 4., mind a 8. évfolyamom átlag fölötti pontszámot értek el a magyar diákok matematikából és természettudományból is, de sajnos úgy, hogy nemhogy nem javult a teljesítményük, de a 8. évfolyamon kifejezetten romlott.
Az Oktatási Hivatal közleménye azonban csak a tükör fényes oldalát emeli ki a közleményében. Azt, hogy míg a 4.-es mérésben részt vevő országok átlageredménye a matematikateszten 503, a természettudomány-teszten 494 pont, ezek az értékek a magyar diákoknál 520 és 524 pontosak.
Ugyanez igaz a 8.-os mérésre is. Ott a részt vevő 44 ország átlageredménye a matematika és a természettudomány területén egyaránt 478 pont volt, a magyar nyolcadikosoké pedig 506 illetve 522 pont.
Mindkét évfolyamon tehát jobbak most is a magyar teljesítmények, mint a nemzetközi átlag.
A részletesebb adatokból azonban az derül ki, hogy nem feltétlenül lehet mindennek örülni.
2015 óta ugyanis mindkét vizsgált területen, mindkét évfolyamon romlott ugyanis a magyar diákok teljesítménye.
Sőt, mint az alábbi ábrán látszik, a nyolcadikosok matekból is és természettudományból is most érték el majdnem a legrosszabb pontszámot a mérés kezdete, 1995 óta (a 2011-es negatív csúccsal megegyező pontszámot értek el most is természettudományból, és matekból pedig csak egy ponttal értek el most többet, mint a legrosszabb évben).
A TIMSS mérés vizsgálta azt is, hogy a különböző képességszinteken hogyan teljesítettek az adott ország diákjai.
E szerint
a 4. évfolyamos magyar diákok 11 százaléka van kiváló képességszinten matematikából,
ez az érték jobb a nemzetközi mediánnál, de az éltanulókhoz képest nagyon alacsony.
A szingapúri gyerekek majdnem felének (49%) a matematikaeredménye eléri vagy meghaladja a kiváló képességszint alsó határát, de Tajvan, Hongkong, vagy a Koreai Köztársaság és Japán is 32- 40%-os értékekkel büszkélkedhet. Az európai országok közül Angliában (22%), Litvániában (20%), Írországban és Romániában (16-16%), Lengyelországban, valamint Bulgáriában (14%) a legmagasabb a kiváló matematikai képességű diákok aránya.
A 8. évfolyamon hasonló a helyzet: a magyar diákok 9%-a számít kiváló képességűnek a matematikavizsgálatban, ami magasabb arány, mint a nemzetközi medián értéke (7%),
Ami az alacsony képességszinttel sem rendelkező magyar tanulók arányát illeti, mindkét évfolyamon nőtt ez a szám az utóbbi években.
2023-ban a magyar 4.-es diákok mintegy 11%-a, a 8.-os diákok 13 %-a nem érte el azt a tudásszintet matematikából, amivel a munkaerőpiacra majd eséllyel beléphetne.
Hasonló arányokat figyelhetünk meg a természettudományban is.
Az most is – mint minden mérésen – kiderült, hogy a magyar oktatási rendszer sereghajtó a diákok otthonról hozott hátrányainak kiegyenlítését tekintve. „A magas és az alacsony szocioökonómiai hátterű tanulók átlageredményei (571 és 440 pont) közötti különbség a részt vevő országok között hazánkban az egyik legnagyobb (131 pont)” – olvasható a jelentésben.
Különböző – az igazgatók és a tanárok által kitöltött – kérdőívekkel a TIMSS vizsgálta az iskolai környezetet is. Az intézményeket három kategóriába sorolták: jó anyagi feltételekkel rendelkező iskola, közepes és rossz anyagi helyzetű iskola. Az adatok mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon azt mutatják, hogy a társadalmi-gazdasági háttér tekintetében előnytelenebb összetételű iskolai közösségtől az előnyösebbek felé haladva növekszik a tanulók átlagteljesítménye. Magyarországon ez a hatás nagyobb, mint a részt vevő országokban átlagosan.
Mindkét évfolyam esetében pozitív összefüggés mutatható ki továbbá a biztonságos iskolai környezet és a tanulói teljesítmények között. A nemzetközi átlaghoz képest mindkét évfolyamon nálunk nagyobb a különbség a szélső kategóriákba sorolt tanulók teljesítménye között.
Magyarországon – az igazgatói kérdőív alapján – a 4. évfolyamos tanulók 56%-a (8.-os tanulóknál 44%) jár olyan intézménybe, ahol szinte semmilyen problémát nem jelent a biztonság és a fegyelem, 34%-a (8.-osonál 50 %) kisebb problémákkal, míg 10%-a (8.-osoknál 6%) közepes vagy súlyos problémákkal küzdő iskolában tanul.
