Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Jókora módosítást hajtana végre Matolcsy György az idei költségvetésben. Döntően az áfavisszatartásban talált összeggel emelné meg a kiadásokat, kiváltana néhány PPP-t és több pénzt adna az önkormányzatoknak, hogy gyorsítsák az uniós források felhasználását. A Költségvetési Tanács szerint ez kockázatos lépés.
Jelentősen módosítaná az idei költségvetést a kormány: a bevételi főösszeg mintegy 100 milliárd forinttal növekedne, amit a kiadások hasonló mértékű emelkedése kísérne, a hiány változatlanul hagyná a kabinet – derül ki Matolcsy György a parlamentnek pénteken benyújtott előterjesztéséből.
A Költségvetési Tanács az előterjesztéshez fűzött véleményében kockázatosnak tart minden kiadásnövelést, mert az idei makrogazdasági folyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak a korábbi prognózisoknál. A tanács megítélése szerint a javaslat elfogadásával nőne az eredményszemléletű hiány "túllövésének kockázata".
Mit mond a kormány?
Matolcsy György a költségvetés módosítását azzal indokolja, hogy az a költségvetés tavaly decemberi elfogadása óta eltelt időszakban felmerült „finanszírozási és szabályozási problémák haladéktalan rendezése érdekében szükséges”. Mint az előterjesztésből kiolvasható, ez azt jelenti, hogy a kormány többletkiadások miatt változtat a költségvetésen.
A törvényjavaslat a finanszírozási problémák kezelésére például forrást biztosít az uniós támogatású projektek gyorsítására azzal, hogy több önerőt ad az önkormányzatoknak, és például egyes PPP-konstrukcióban létesült sport és oktatási projektek megszüntetésére. Matolcsy indoklása szerint az uniós támogatású projektek megvalósításának felgyorsítása „a növekedést és a foglalkoztatottság bővülését szolgálhatja, ezáltal az államháztartás részére is többletbevételeket eredményezhet”. Az előterjesztés indokolása rögzíti, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok veszélyeztetik a 2,5 százalékos, uniós módszertan szerint számított hiánycél teljesülését, a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket.
„Alapvető egyet nem értés nem indokolt”
Az idei költségvetéshez benyújtott módosító a bevételi és kiadási föösszegét a Költségvetési Tanács szerint 145,44 milliárddal emeli meg (papíron viszont, a legutóbbi, a költségvetési főösszegeket is érintő büdzsémódosításhoz képest a kormány nagyságrendileg 100 milliárd forinttal tolta feljebb a bevételi és a kiadási oldalt). A tanács véleménye szerint a kormány három bevételi, kilenc kiadási, hat támogatási jogcímen - összesen hét fejezetnél változtatja meg az előirányzatok összegét.
Bár „alapvető egyet nem értést” a Tanács nem tart indokoltnak, több kockázatra is felhívja a figyelmet. Így például, ha a költségvetéshez kiadott makropálya jelentősen eltér a valóságostól, akkor a bevételi oldalon nagy elmaradások lehetnek, és ez óvatosságra kellene, hogy intse a kormányt a kiadásnövelő terveknél.
A Költségvetési Tanács nem csak az eredményszemléletű hiány növekedését tartja valószínűnek, hanem azt is, hogy a módosítások „valószínűsíthetően kismértékben növelik a 2012 végére várható államadósságot.” A Tanács kifogásolta azt is, hogy a módosítások számszaki levezetéséről, nagyságrendjéről, annak alátámasztottságáról a tervezet nem tartalmaz háttérinformációt, és megelapozó számításokat az előterjesztők nem mutatták be a Tanács részére.
Hol talált pénzt Matolcsy? .
A tervezet szerinti módosítás bevételi többletének több mint kétharmadát az általános forgalmi adó bevétel emelése biztosítja, mivel a korábban elfogadott áfa szabálymódosítás (a visszautalási határidő bizonyos esetekben 45 napról 75 napra nőtt) következtében a várható pénzforgalmi áfabevétel 98,4 milliárd forinttal emelkedik. A bevételi növekedés hatása eredményszemléletben kisebb, azaz a javasolt módosítás az ESA'95 szerinti hiánycél szempontjából fokozottan kockázatos a tanács szerint. A visszatérítési szabályok változása következtében ugyanis az eredményszemléletű áfabevételek lényegében nem változnak.
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 47 milliárd forinttal emelkednek Matolcsy javaslatában (ez frekvenciaértékesítésből eredő többletbefizetés, valamint terven felüli osztalék befizetések hatása). A tanács felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel együtt a kiadások meghaladják a vagyon hozadékából származó bevételeket, ami nemzeti Eszközkezelő Zrt. által végrehajtott ingatlanvásárlási keret növelésével függ össze.
A Tanács véleménye, hogy ugyancsak kockázatos terület az Uniós fejlesztések fejezeten belül az EU Önerő Alap alcímen 50 milliárd forinttal új jogcímen történő kiegészítése, mivel a tényleges igények felméréséről nem kapott dokumentumokat. A többletkiadás eredményszemléletű hiányra gyakorolt hatása nem egyértelmű a testület szerint, ugyanis a hiány növeléséhez is hozzájárulhat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
