Gazdaság Nagy Gergő 2012. június. 18. 14:45

Robbanás előtt: egyetlen hónapjuk maradt a görögöknek

Mihamarabb cselekvőképes kormányra van szüksége a görögöknek, hogy ne következzen be az államcsőd. A több százmilliárd eurós uniós mentőcsomag feltételeinek teljesítését a második helyen befutott, radikális baloldali Sziriza elutasítja. Nélkülük azonban szinte esélytelen a hosszú távú tervezés, és a bankrendszerbe vetett bizalom helyreállítása. Görögországnak megint fogytán a pénze.

Semmi okuk sincs az ünneplésre az európai politikusoknak és gazdasági szakértőknek. A múlt vasárnapi görögországi parlamenti választásokat az uniós mentőcsomag továbbvitelét támogató konzervatív Új Demokrácia (ND) nyerte, de a párt – még a győzelemhez járó plusz 50 képviselői helyes bónusszal is – képtelen egyedül kormányt alakítani. (A párt elnöke, Antonisz Szamarasz hétfőn délután kormányalakítási megbízást kapott a görög államfőtől, a pártelnöknek három napja van koalíciós partnerek után nézni). A baloldali, a megszorításokat elutasító Sziriza szinte alig maradt le az ND mögött, és ez megfigyelők szerint arra utal, hogy a görög társadalom komoly mértékben polarizálódott az EU–IMF-mentőcsomag feltételeinek teljesítése tekintetében.

A nemrég még a görög politika szocialista váltópártjának számító Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) hihetetlen mértékben megindult a marginalizálódás útján, a kicsivel több mint 12 százalékos szavazati arány a párt történetének legrosszabb választási eredménye. A választások után újfent kialakuló bizonytalan politikai környezet, a mentőcsomagot támogató koalícióképes pártok hiánya azt mutatja, hogy a görög válság egyáltalán nem oldódott meg, a piacok számára korántsem érkezett el a fellélegzés ideje. (Mint ahogy megírtuk, a PASZOK a Szirizát is bevenné egy kormánykoalícióba, de ők erről hallani sem akarnak, kivéve, ha az asztalra kerül a mentőcsomag újratárgyalásának kérdése.) A görög adósságválság és az euró déli perifériájának problémái a választásokkal korántsem szűntek meg, bár egyelőre úgy tűnik, hogy Görögországban megmarad az euró.

Görögország a működőképesség határán egyensúlyoz

"Azt lehetett tudni a választások előtt is, hogy koalíciós kormányzásra lesz szükség, így ebből a szempontból nincs újdonság, a pártok is konfrontatív kampányt folytattak" – mondta a hvg.hu-nak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Duronelly szerint ugyanakkor sokáig nem lehet húzni a kormányalakítást, mivel a görög állam a működőképesség határán egyensúlyoz. Ha az ND és a PASZOK nem tud megegyezni egymással a kormány létrehozásában, akkor a görögök kifutnak az időből és nem lesz pénzük például a kőolaj importjára sem. Cselekedni kell tehát, "olyan nincsen, hogy több hónapig nem lesz áram", fejtette ki a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Magas István közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője szerint emellett az is nyilvánvalóvá vált a parlamenti választásokon, hogy a görög emberek többsége rájött arra, hogy ha nem lesz euró, akkor a legkisebb vagyon is leértékelődik, vagyis elveszik az emberek félretett megtakarítása. "Ebből a szempontból a piaci logika találkozott a hétköznapi emberek gondolkodásmódjával" – tette hozzá Magas. A Corvinus Egyetem tankszékvezetője úgy véli, hogy a választások akár fordulópontot is jelenthetnek, azonban ezt a bizalmat és nyugalmat nem lehet gyorsan megteremteni, így legalább másfél hónapra lenne majd szükség arra, hogy az emberek újra bízzanak a bankrendszerben.

A görögök többségének már elege van a bizonytalanságból
AP / Nikolas Giakoumidis

A legrosszabb forgatókönyvet sikerült elkerülnünk, lesz olyan politikai erő, mely tovább menedzseli az uniós mentőcsomag lefolyását, mondta Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. Az Aegon közgazdásza úgy véli, hogy addig nem javulhat jelentősen a görögök helyzete, míg a gazdaság teljesítményének zuhanását nem állítják meg. "Szükség lenne a mentőcsomag mellett olyan növekedést elősegítő, termelő beruházásokra is, melyek mintegy újraiparosítanák Görögországot" – tette hozzá Orbán. Emellett az Aegon közgazdásza is a bizalmi válság oldódását tartja elsődlegesnek. Főként azt, hogy megállítsák a görög bankbetétek elvándorlását. Ebben segíthet egy stabil kormány, mely világos üzenetet közvetít mind a társadalom, mind a piacok felé.

Kikényszeríthető-e erőszakkal az uniós feltételek betartása?

Meglepetésünkre több általunk megkérdezett elemző is a görög hadsereg "stabilizáló" szerepét hangsúlyozta. Duronelly elmondta, a katonaság fellépése nem idegen a görög történelemben, hiszen volt már példa félkatonai puccsra, noha más a helyzet, mint a hetvenes évek katonai diktatúrájában. "Idén borzalmas éve lesz a görögöknek, például a gazdaság gerincét adó turizmus is komolyan visszaesik. Így számolni kell azzal, hogy erre reagálni fog a görög társadalom és intézményrendszer" tette hozzá Duronelly.

Magas is azt emelte ki, hogy a görögöknek már elegük van a bizonytalanságból, emiatt is szavaztak a legtöbben az ND-re. "Eközben azonban kicsi dolgokon is elszakadhat a cérna, és ekkor muszáj erőteljesen fellépni. Ilyen esetben pedig jöhet a katonaság" hangsúlyozta a Corvinus Egyetem tanszékvezetője. Más kérdés, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás betartását erőszakos eszközökkel kikényszeríteni totális uniós kudarc lenne.

Tárgyalások újratöltve

"Körülbelül még egy hónapig tudják fizetni a görögök számláikat, ennyi idejük maradt az uniós megállapodás átdolgozására" – fejtette ki Magas. A Corvinus Egyetem tanszékvezetője szerint egyértelműen felpuhulhat Görögország meglévő több százmilliárd eurós mentőcsomagja, mivel az abba a legtöbb pénzt beleöntő németek is rájöttek, hogy nem lehet a végletekig feszíteni a húrt. Magas úgy véli, hogy a közszféra területén lehetnek majd engedmények – kevesebb embert bocsátanak el és a fizetések sem csökkennek majd olyan mértékben, mint ahogy azt korábban tervezték.  Emellett azonban az is fontos, hogy milyen húzó üzenetek köré építik majd a kormányzó pártok a mentőcsomag átdolgozását, hogyan kommunikálják majd azt a közvélemény felé.

Antonisz Szamarasz, a konzervatív Új Demokrácia párt vezetője (j) kezet fog Alekszisz Ciprasz-szal, a görög Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza) vezetőjével a hétvégi választások után.
AP / Petros Giannakouris

A költségvetést érintő átalakításokat ugyanakkor a görögök biztosan nem tudják megúszni – mondta Orbán Gábor. "A fontos momentum az újratárgyalásnál inkább az ütemezés lehet. Egyedül a reformok és megszorítások időtávja tekintetében képzelhető el enyhülés" – hangsúlyozta az Aegon közgazdásza. Emellett a görög folyó fizetési mérleg még mindig mínuszban van, vagyis még mindig több külföldi terméket, szolgáltatást importálnak, mint amennyi sajátot exportálnak. Bár a válsággal az olló jelentősen záródott, ez az egyensúlytalanság azonban továbbra is egyenlőtlenségeket okoz a gazdaság működésében, amit ugyancsak hosszabb időtávon, és jelentős beruházások Görögországba vonzásával lehetne kezelni.

Kifulladt a reggeli optimizmus a tőzsdéken
Bár az uniós mentőcsomagot támogató ND nyerte a görög parlamenti választásokat, a befektetők egyelőre kivárnak, hogy a konzervatívok milyen összetételű kormánykoalíciót tudnak összehozni, és ez egyelőre negatív van hatással a világ börzéire. A spanyol és az olasz index hétfő kora délután másfél százalékos mínuszban tartózkodott. Spanyolország helyzete továbbra is különösen kényes, mivel az ibériai állam nemrég jelentette be, hogy jelentős mennyiségű eurómilliárdokra van szükségük bankrendszerük megerősítésére. A spanyol állampapírok kamatai ennek tükrében nem is nagyon reagáltak a görög hírekre, hétfőn délután újfent hét százalék fölé kerültek az államkötvény-kamatok. Európa másik "betege", Olaszország továbbra is megsínyli a déli periféria válságát, az ottani állampapírok kamatai hat százalék fölé kúsztak a hét első napján. A görög tőzsde ugyanakkor szárnyal, hétfőn délután 4,4 százalékos pluszban volt az athéni index, a legjelentősebb bankpapírok közül pedig volt olyan, amely 23 százalékkal ért többet, mint pénteken.
zöldhasú
Hirdetés