Magyarország hatékony lépéseket tett idei és jövő évi költségvetési hiánya csökkentésére - mondta Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke egy szerda kora délutáni sajtótájékoztatón, miután az Európai Szemeszter keretében felülvizsgálták a magyar konvergencia- és reformprogramot. Az uniós végrehajtótestület ezért visszavonja a Magyarország kohéziós támogatásainak felfüggesztéséről szóló döntést, melyre az EB február 22-én tett javaslatot. A bizottság az országspecifikus ajánlásait ismertetve hirdetett eredményt: a magyar támogatások zárolásának feloldása mellett az is kiderült, hogy Bulgáriával és Németországgal szemben megszüntetik a túlzottdeficit-eljárást. Magyarország benne marad a túlzotthiány-eljárásban, ami például azzal a kockázattal jár, hogy a büntetés újra előkerül, ha elszáll a hiány (ami egyes elemzők szerint egyelőre elég valószínű). 

AP / Yves Logghe

A 495 millió euró támogatás visszatartására az után tett javaslatot Brüsszel, hogy korábban januárban az pénzügyminiszterek tanácsa kimondta: a 2004 óta kétszer elhalasztott határidő ellenére sem tette meg Magyarország a szükséges korrekciós lépéseket túlzott deficitjének lefaragására. Az EB úgy látja, a magyar gazdaság idén 0,3 százalékkos recessziót szenved el, mielőtt jövőre egy százalék körüli növekedést érne el (ez a becslés még nem tartalmazza a meglepően negatív első negyedéves előzetes magyar GDP-t). Eközben a munkanélküliség idén várhatóan 10,6 százalékra csökken, és jövőre tovább javul a helyzet. Az EB szerint a magyar kormány érdemi lépéseket tett,  hogy az egyszeri költségvetés-javító lépések (nyugdíjpénzári befizetések államosítása, szektorális különadók stb.) kivezetésével se szűnjön meg a költségvetés egyensúlya. Az EB emellett figyelembe vette a Költségvetési Tanács hatáskörének a bővítését, bár továbbra is nehezményezi, hogy a többéves költségvetési tervezésben csak javaslati joga marad a testületnek.

Az EB szerint fontos, hogy jelentős, a munkaerőpiacot és az üzleti környezetet érintő strukturális reformokat vitt keresztül a magyar kormány, kifogásolja azonban, hogy azok több területen is befejezetlenek. A jelentés szerint Magyarország rövid és középtávon továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe. Ezért hangsúlyozzák, hogy az idei 2,5 százalékos és a jövő évre tervezett 2,2 százalékos költségvetési hiányt fenntartható módon kell elérnie a kormánynak. Kifogásolják továbbá, hogy a gazdasági stabilitásról szóló sarkalatos törvény nem tartalmaz kötelező középtávú költségvetési keretre vonatkozó célokat. Hozzáteszik, hogy az adórendszer átalakítása negatívan hatott az alacsony keresetűekre, ezért nem járult hozzá a foglalkoztatás javításához. A közmunkaprogram átalakítása az EB értékelése szerint összességében annyira forrásigényes, hogy elvette a pénzt minden más foglalkoztatástámogatási programtól, s így végső soron nem járult hozzá érdemben a magyar munkaerőpiac átalakulásához.

További gondot jelent a magyar közigazgatás minősége és kevéssé transzparens működése számos mutató alapján. Hasonlóképpen az iskolarendszer hatékonysága és a tanulók esélyegyenlősége is aggályos különösen az reformok nyomán, amelyek a korai iskolaelhagyók számának növekedésével és a szegregáció erősödésével fenyegetnek. Olli Rehn gazdasági-pénzügyi bizottsági alelnök külön tartott sajtótájékoztatót, és ő is megemlítette, hogy a magyar intézkedési tervek ismeretében a brüsszeli bizottság indítványozni tudja a fegyelmező célú döntés visszavonását. Rehn ugyanakkor Magyarországot is felsorolta azon uniós tagországok között, ahol az Európai Bizottság súlyos makrogazdasági egyensúlyhiányt tapasztal. Magyar vonatkozásban ez az egyensúlyhiány Brüsszel szerint főként a beruházási pozíciókkal kapcsolatban tükröződik.

A bizottság értékelése szerint Magyarországnak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenéznie. A költségvetési konszolidáció sürgető kényszer, emellett további  reformokra lesz szükség, amelyek elősegíthetik a fenntartható, befektetés-vezérelt növekedést. Növelni kell a foglalkoztatottak arányát, az aktív munkaerőpiaci eszközök alkalmazását és társadalom részvételét, különösen az oktatásban, javítani kell a hozzáférést a jó minőségű, de megfizethető gyermekgondozáshoz, csökkenteni kell a cégek adminisztrációs terheit és  javítani  kell az üzleti környezetet, mint ahogyan a közigazgatás átláthatóságát és minőségét is. A bizottság szerint ugyanakkor az említett problémákat kezelhetik a második Széll Kálmán-terv  intézkedései.