Lagarde a The Guardian című brit lap szombati számának nyilatkozva azt mondta, hogy a görögöknek el kell kezdeniük egymást segíteni az adók befizetésével, és azt is kijelentette, hogy kevésbé nyugtalanítja a görögök sorsa, mint az afrikai gyerekeké.

Najat Vallaud-Belkacem francia kormányszóvivő, amikor megkérdezték Lagarde szavairól, némiképp karikatúraszerűnek és sematikusnak nevezte a nyilatkozatot, és hozzátette: "Úgy gondolom, hogy ma nincs miért kioktatni" Görögországot.

Ha a görögök - mondta a szóvivő - úgy döntenének, hogy a június 17-ei választások után kiválnak az euróövezetből, "ez rossz jelzés lenne, rossz dolog lenne az összes európai partner, és egyébként az egész világ számára".

Ezt megelezően Jean-Luc Mélenchon, a francia radikális baloldal volt elnökjelöltje ítélte el Lagarde szavait, mondván, hogy azok "méltatlanok" voltak, és felszólította a Nemzetközi Valutaalap főigazgatóját, hogy mondjon le.

Mélenchon kedden Párizsban fogadta Alexisz Cipraszt, a görög radikális baloldal pártja, a Sziriza vezetőjét. Ciprasz a maga részéről azzal válaszolt Lagarde-nak, hogy a görögök nem vágynak a "rokonszenvére", továbbá hogy "a görög dolgozók megfizetik az adójukat", amelyek igen súlyosak, sőt "elviselhetetlenek". A Sziriza, amely az új parlament második legerősebb pártja, a legújabb közvélemény-kutatások szerint második helyen fog végezni a június 17-ei választásokon. A párt az EU és az IMF által a kölcsönök fejében követelt gazdasági szigorító intézkedések megszüntetését szorgalmazza.

Evangelosz Venizelosz, a görög szocialisták pártja, a PASZOK vezetője úgy értékelte, hogy az IMF vezetője "megalázta", "megsértette" a görögöket.