Az ülésen abban állapodtak meg, a kérdést a következő ülésen, május 24-én tárgyalják meg - mondta Gaskó István, az NGTT levezető elnöke.

Parragh László, a munkaadói oldal elnöke úgy fogalmazott: ellentétes álláspontok fogalmazódtak meg az egykulcsos adóval kapcsolatban. Szerinte "a szakszervezetek szerettek volna kierőszakolni egy állásfoglalást arról, hogy az egykulcsos adót meg kell szüntetni és új adórendszert kell kialakítani". Hozzátette, hogy a gazdasági oldal ezt mereven elutasította.

Parragh László szerint ez egyrészt a tanács túlterjeszkedése lett volna, másrészt az egykulcsos adó hosszú távú hatásait nem lehet egy év után mérni, ma ebben még egyértelmű véleményt nem lehet kimondani, "harmadrészt pedig adórendszerről áprilisban beszélni megint csak komolytalan". Parragh László szerint ez inkább politikai akció volt, mint gazdasági.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke szerint változó volt a hozzáállás a kérdéshez, az oldalak nagyon hezitáltak. Mint mondta, nem év közbeni változtatást képzelnek el. Hozzátette: ahhoz, hogy például jövő január elsejétől új adórendszer léphessen életbe, szükség van erre a háromnegyed évre, hogy a kormány felkészüljön, tárgyalásokat folytasson a témában, és hozzon létre egy olyan rendszert, amely nem a szegényeket sújtja.

Azt mondta, a munkaadói oldal nem támogatta, a többi oldal arra hivatkozva nem fogadta el, hogy nem egyeztettek az oldalak egy ilyen határozati javaslat elfogadásáról. Parragh László megjegyezte, hogy az adórendszer az utolsó napirendi pont volt, ekkorra már kevesen voltak az ülésen, szavai szerint "már messze határozatképtelen volt a tanács".

A NGTT csütörtöki ülésén az egykulcsos adórendszer mellett a Nemzeti Fejlesztési Tervről, a közoktatás átalakításáról, a felnőttképzés helyzetéről hallgattak meg előterjesztést.

A munkaadói oldal elnöke szerint egyetértenek a közoktatási rendszer átalakításával, támogatják, hogy a közoktatás az életre készítsen fel, nevelés legyen, ne csak oktatás. Felhívták a figyelmet arra, hogy a különböző oktatási szintek összekapcsolása, összehangolása elengedhetetlen.

A Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatban Parragh László elmondta, a mostani keretrendszerben, a pályázati és intézményi rendszerben nagy a valószínűsége annak, hogy ezermilliárdos nagyságrendben marad bent európai uniós forrás. Hangsúlyozta, oda kell figyelni, hogy a 2014 és 2020 közötti tervezési időszakban ne követhessük el ugyanazokat a hibákat, amelyeket 2007 előtt.

Parragh László szerint az látszik, hogy a beáramló pénz mennyisége egyre kisebb lesz, ezért is lenne nagyon fontos, hogy ami viszont bejön az minél nagyobb arányban a gazdaságban lehessen felhasználni a termelőképesség, versenyképesség javítása érdekében.

Szerinte a gazdasági oldal erősen támogatja a felnőttképzés átalakítását. A mostani rendszer ugyanis nem szolgálja a gazdaság érdekeit, nem átlátható. Új akkreditációs rendszert, új szakmastruktúrát és sokkal átgondoltabb intézmény-kihasználást tartanak fontosnak.

Kuti László jelezte, hogy a felnőttképzés kérdésében közeli állásponton voltak a munkaadókkal. Mint mondta, alapvetően fontos, hogy egy-egy térségben milyen munkaerőigényre van szükség, ezt mindenképpen fel kell mérni, ezt pedig a gazdaság tudja megtenni. Abban is egyetértés volt, hogy az oktatásban nagyon fontos szerepe van az akkreditációnak.

"Az oktasson, aki ért ehhez" - jelentette ki Kuti László. Hozzátette: készüljön egy szakmai névjegyzék, hogy kik azok, akik oktathatnak. Egyetértettek abban is, hogy a felnőttképzést nem lehet önmagában tekinteni, tisztességes közoktatás kell hozzá.