Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Több éves mélyponton van a megtakarításokkal rendelkezők aránya, a legtöbben váratlan kiadásokra tesznek félre, az öngondoskodás és a gyerekek jövőjére való takarékoskodás egyre inkább háttérbe szorul - közölte a GfK Hungária csütörtökön Retail Banking Monitor felmérésének adataira alapozva.
A felmérés eredményét ismertető közlemény szerint 2011-ben a magyar lakosság átlagosan 18 százaléka rendelkezett valamilyen banki megtakarítással, ez az érték 2004 óta a legalacsonyabb, alulmúlja a 2008-2010 közötti válságos időszak megtakarítási arányszámait is.
A megtakarítási formákkal szemben elvárás a viszonylagos biztonság, rugalmasság és mobilizálhatóság. Továbbra is a bankbetét a vezető megtakarítási forma, a megtakarítók több mint 60 százaléka pénzét valamilyen betétben tartja. Érezhetően csökken az életbiztosítások és önkéntes nyugdíjalapok népszerűsége, 2011-ben a megtakarítók kevesebb, mint egynegyede rendelkezett valamelyikkel e két hosszabb távra szóló termék közül. Majd minden hatodik személy "otthon, a párnában", azaz készpénzben halmozza fel a hónap végén megmaradt összegeket.
A megtakarítási szokások változását több tényező alakítja. A megtakarítások mértéke és szerkezete függ a jövedelmi lehetőségektől, a kockázatvállalási hajlandóságtól, a megélhetési költségek, illetve az általános fogyasztói bizalom alakulásától is. A nehezen kiszámítható gazdasági környezet, a valutaárfolyamok és a fogyasztói árak emelkedése sok családban okozott komoly bizonytalanságot, mindez tükröződik a megtakarítási célok és a megtakarítási eszközök választásában is - ismerteti a cég.
Az elmúlt négy év adatai alapján továbbra is a váratlan kiadásokra való felkészülés a legfontosabb (59 százalék). Lényegesen kevesebben tudnak spórolni a gyerekek jövőjére, míg 2008-ban és 2009-ben még 39, illetve 40 százalék, az elmúlt két évben már csak 34, illetve 35 százalék. A nyugodt nyugdíjas évek biztosítását tavaly 34 százalék jelölte meg megtakarítási célként, az azt megelőző három évben 34, 37, illetve 33 százalék.
Lakásfelújításra az utóbbi két évben a megkérdezettek 16 százaléka takarékoskodott, míg az előző két évben 22, illetve 19 százalék. Lakásvásárlásra 2008-ban 16 százalék gyűjtött, 2009-ben, a válság kitörését követő évben 12 százalék, az utóbbi két évben egyaránt 14 százalék.
Az utóbbi négy évben leginkább az üdülési, az autóvásárlási célú megtakarítások szorultak érezhetően vissza - négy év alatt 15-ről 10, illetve 9-ről 5 százalékra -, de kevesebben gondolhatnak arra is, hogy műszaki cikk vásárlása céljából tegyenek félre (a 2008. évi 8 százalékkal szemben tavaly 3 százalék).
A GfK Hungária Retail Banki Monitor (RBM) kutatása 1995 óta vizsgálja folyamatosan a magyar banki és pénzügyi piacot. A kutatás kéthavonta 1000 fős reprezentatív felmérés keretében vizsgálja a banki termékek használatának és a bankok ismertségének, megítélésének jellemzőit.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
