Több milliárd eurót fordít fenntarthatatlan és pazarló beruházásokra az Európai Unió az új tagállamokban - derül ki a CEE Bankwatch és a Friends of the Earth Europe civil szervezetek 33 projektet számláló térképéből.
Legyen szó Natura 2000 területen átvezetett autópályákról, hulladékégetőkről, repterekről, gátakról és sok egyéb beruházásról, számtalan tagállam finanszírozza, vagy tervezi finanszírozni a környezetet és a környéken élők egészségét fenyegető, illetve egyszerűen csak pazarló projekteket az EU kohéziós alapjából származó forrásokból. Utóbbi a 2007-13 között hozzáférhető 344 milliárd eurós részesedésével az agrártámogatások után a második legnagyobb szeletet hasítja ki az unió 975 milliárd eurós összköltségvetéséből.
Ezek közül a növekvő környezetszennyezéssel, a biodiverzitás csökkenésével, növekvő árvízveszéllyel vagy a helyi lakosság életterének elvételével fenyegető projekteket gyűjtötték össze a közép-kelet-európai Bankwatch és a Friends of the Earth Europe civil szervezetek.
Égető kérdés
A két szervezet idén negyedik alkalommal közzétett térképén 16 milliárd euró összberuházási értékben a 33 leginkább fenyegetőbb, folyamatban lévő vagy tervezett beruházás szerepel - Magyarország mellett Bulgáriából, Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból, Észtországból és Macedóniából. Markus Trilling a két szervezet EU-alapokért felelős koordinátora szerint ha hozzávesszük, hogy a térség országai összesen 177 milliárd euró uniós támogatást kapnak a jelenlegi uniós költségvetési periódus alatt, akkor jól érzékeltethető, hogy közel 10 százalékot költenek el nem fenntartható módon a tagállamok.
A kérdés különösen a következő, 2014-től induló büdzsé időszak előtti tárgyalások finisbe érése előtt égető - véli Trilling, aki azt is hozzáteszi: ezen beruházások nyomán a támogatásban részesülők rossz megoldásokat rögzítenek és tartanak fenn aggályos módon.
Példaként hozza a hulladékégetést, amely sok százezer tonna hulladék újrahasznosítása helyett alacsony hatásfokú hőtermelésre pazarolja a potenciális nyersanyagokat. Hasonlóképp például duzzasztógátakra úgy költ rengeteget az unió, hogy közben nem a vízminőség és a folyók egészségének megőrzését célzó lépésektől von el forrásokat.
A civil szervezetek az uniós hozzáállás változásának elősegítése érdekében a térképet megküldik az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács illetékeseinek is, hogy ezzel is nyomatékosítsák az uniós források fenntarthatóságot előmozdító felhasználásának fontosságát. Peep Mardiste az Észt Zöld Mozgalom szakértője a térkép bemutatása kapcsán azt hangsúlyozta, hogy noha végső soron a tagállamok döntenek a felcímkézett támogatások kiosztásáról, annak hatékony felhasználása az unió érdeke is. “Mivel az uniós támogatás aránya gyakran akár a 85 százalékot is kiteheti, a sok 'ingyenpénztől', amihez hozzájutnak az országok, a kormányok elvesztik a valóságérzéküket” - vélekedik az észt zöld aktivista.
Hajózástól a négyes metróig
Íme a konkrét a zöldek által a térképre helyezett uniós alapokból finanszírozott magyarországi beruházások listája:
Hajózás a Duna magyarországi szakaszán: a folyó egységesen két és fél méter mélyre mélyítése mellékágak lezárásával, gátépítésekkel, szabályozással és a hordaléklerakódást gátló betonelemek a folyóágyba süllyesztésével járna, amely a zöldek szerint beláthatatlan károkat okozhat. Veszélyeztetné az ivóvíz minőségét, a növény- és állatvilágot, a folyót körülvevő ártereket, mezőket, erdőket, amelyek mind Natura 2000 védettséget élveznek. Ráadásul a környezetvédők szerint a folyó olyan funkcióit is károsíthatja a mélyítés, mint az ivóvíz biztosítása, természetes árvízvédelem és a halállomány védelme, nem is beszélve a Duna turisztikai és szabadidős vonzerejének csökkenéséről.
Csongrádi gátak: a Tiszára tervezett gátak és a hozzájuk társuló 400 megawatt teljesítményű erőmű több száz védett és több ezer nem védett faj életterét fenyegeti. A felduzzasztott vízben megnőne az algakoncentráció, valamint drámaian megváltozna a halpopuláció összetétele. Ráadásul csökkenne a talajvíz mennyisége, ami a környező területek termelékenységére is erősen kihathat - összegzik a zöldek a gátak jelentette környezeti fenyegetéseket.
Duna-Tisza-csatorna és a hozzá tartozó gátrendszer: az évszázadok óta tervezett, ám eddig végig ki nem ásott mesterséges csatorna, amely a Dunát és a Tiszát kötné össze a közlekedési csatorna mellett a sivatagosodás megakadályozására lett felvázolva. A környezetvédők szerint azonban kiásása éppen fordítva, a talajvizek összegyűlése miatt tovább fokozhatja az Alföld sivatagosodását. A csatornához tervezett gátak ráadásul szintén komolyan fenyegetnék a két folyó élővilágát és vízminőségét - teszik hozzá.
Salgótarjáni biomassza erőmű: a tervezett erőmű teljes kapacitással történő üzemeltetése esetén egész Salgótarján energiaigényét képes lenne kielégíteni. Azonban az erőmű 80 százalékos kihasználtságú működtetéséhez sincs racionális távolságon belül megfelelő mennyiségű hulladék fa és egyéb faanyag - hívják fel a figyelmet a környezetvédők. Ráadásul az erőművet sűrűn lakott területre tervezik, ahol üzembe helyezésével jelentősen nőne a szállópor tartalma a levegőnek és általában a légszennyezettség.
Négyes metró: a zöldek szerint a 12,7 kilométer hosszú, 16 megállós közlekedési beruházás a rosszul felhasznált közpénzek mintapéldája, már ami a túlméretezett infrastrukturális beruházásokat és a korrupt közbeszerzéseket illeti. Ennél is nagyobb gond azonban szerintük, hogy olyan mértékű közforrásokat von el a felszíni tömegközlekedéstől, amely gyakorlatilag ellehetetleníti annak megfelelő finanszírozását egyéb más budapesti városi projektekkel együtt. Nehezményezik a civilek, hogy hamis közlekedési és finanszírozási hatástanulmányokkal támasztották anno alá a négyes metró terveit. Emlékeztetnek, hogy 2009 májusában ötvenből 11 tendert nyílt versenyeztetés nélkül írtak alá és miután az Európai Bizottság utóbb 11 tender finanszírozását 170 millió euróra mérsékelte, 2009 őszén mégis jóváhagyta az egész beruházás megvalósulását.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.