Az EU hosszú ideje a kínai áruk legfőbb piaca. A kínai vezetés egyre eltökéltebb exportfüggőségének csökkentésében, ezért támogatja a belső fogyasztás élénkítését, amivel azonban hozzájárul az import bővüléséhez. A fenntartható, belső fogyasztáson alapuló növekedés a tavaly elfogadott tizenkettedik ötéves terv egyik fő prioritása. 

Ugyanakkor a kínai gazdaság - amelynek növekedései üteme a 2010-es 10,4-ről tavaly 9,2 százalékra mérséklődött - továbbra is döntően exportvezérelt, így Peking növekvő aggodalommal figyeli a saját gazdasági teljesítményére is jelentős negatív hatást gyakorló európai szuverén adósságválságot. 

Múlt héten Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kormányfő globális együttműködést szorgalmazott az adósságválság "sürgős" megoldására. Angela Merkel német kancellár kínai körútját követően Ven kijelentette, Kína vizsgálja, hogy milyen módon tudna nagyobb szerepet vállalni az európai gondok kezelésében. "Az európai piac stabilitásához való hozzájárulással magunkat is segítjük" - szögezte le a kormányfő a hétvégén. 

Az eurózóna mentése ugyanakkor kényes politikai témának ígérkezik az idén vezetőváltásra készülő Kínában, miután a közelmúltban súlyos kritikák érték a kormányt a közvélemény részéről a jóval gazdagabb európai országok megsegítése miatt. 

2010-ben az EU 113 milliárd euró értékben exportált Kínába, míg a Kínából érkező import értéke 281 milliárd euró volt. Az EU-Kína kereskedelem közel felét Németországgal bonyolítja le az ázsiai állam. Az uniós kivitel legfőbb célországa jelenleg az Egyesült Államok.