Gazdaság MTI 2011. december. 30. 16:59

Gyengült a forint az utolsó kereskedési napon

Minimális forgalomban gyengült a forint az év utolsó kereskedési napján, az eurót 314 forint közelében, a svájci frankot 258 forint körüli árfolyamon jegyezték pénteken délután.

Az euró árfolyama pénteken nap közben 315 forint fölött is járt, délután fél ötkor órakor 313,96 forint volt az árfolyama a délelőtti 310,97 forint és a csütörtök délutáni 311,02 forint után.

A piac aktivitása rendkívül alacsony volt, a forint gyengülése egyrészt a régiós devizák gyengülésével függött össze, másrészt szerepet játszott benne, hogy az Országgyűlés pénteken fogadta el a jegybanktörvényt, valamint a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonását lehetővé tevő jogszabályt - mondták el kereskedők.

Matolcsy György egy korábbi plenáris ülésen
Túry Gergely

A jegybanktörvény visszavonását levélben kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke, és elemzők szerint ez a nézeteltérés hátráltathatja az EU-IMF-el folytatott tárgyalásokat egy esetleges készenléti hitelről.

A Magyar Nemzeti Bank pénteki közleménye szerint a jegybankot érintő elfogadott két jogszabály veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit. Az új jogszabályok együttese a MNB álláspontja szerint megteremti a jegybanki döntéshozatal kormányzati, pártpolitikai érdekek szerinti befolyásolásának lehetőségét, amely ellentétes a Magyarország által aláírt és elfogadott nemzetközi szerződéssel, az Európai Unió alapdokumentumával.

A svájci frank pénteken délután fél ötkor 257,95 forintot ért, délelőtt 255,60 forinton, előző nap délután pedig 255,34 forinton jegyezték. A dollár árfolyama 241,93 forint volt a délelőtti 240,87 és a csütörtök délutáni 240,60 forint után. Egy japán jen jegyzése 3,1360 forint volt a délelőtti 3,1024 és a csütörtök délutáni 3,0937 forint után.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.