A szerdai Magyar Közlönyben kihirdetett törvényben az áll, hogy az  állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény "kezdeményezheti a villamosenergia-kereskedõnél és az elosztónál a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történõ kikapcsolás alóli mentesség biztosítását."

Fél évet kell kibekkelni

A moratórium ideje alatt - ami a törvény szerint akár hat hónap is lehet, hiszen az adott év október 15. és az azt követõ év április 15. közötti idõszakra kérhető -, akkor sem kapcsolják ki az energiaellátást, ha addig már jelentős tartozást halmozott fel a fogyasztó a szolgáltatónál. A törvény szerint a kereskedőnek (és az elosztónak) annyi jut, hogy joga van a követelését "bírósági vagy egyéb törvényes úton" érvényesíteni. Vagyis, leegyszerűsítve: a szolglátató köteles tovább hitelezni a fogyasztó ellátását és fogyasztását, és legfeljebb abban bízhat, hogy ha az ügy bíróság elé kerül, ott belátható időn belül, számára kedvező döntés születik.

 

Az adósoknak viszont minden évben csak fél évet kell valahogy kibekkelniük, ha nem tudnak fizetni, mert a másik felében védettséget élveznek.

Ugyanakkor a jogszabályszövegben az is szerepel, hogy a moratórium miatt felmerülő költségeket az energiakereskedő nem háríthatja át közvetve vagy közvetlenül se az érintett adósra, se pedig más felhasználókra. "E költségek terhét – a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendõ termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével – a villamosenergia-kereskedõ és az elosztó viseli."

A piac-, és szolgáltatóellenes rendelkezés elve ráadásul érvényesül a távhõszektorban is és a földgázszolgáltatói szektorban is. A Közlönyben a fenti törvényváltozási részhez csapott "Egyéb törvények módosítása" alapján ugyanis ez a törvényhozói döntés.

December 20: a viszonyulás napja

Bencsik János, november végén, a még fejlesztési miniszter Fellegi Tamásnak jelezte (majd a saját Facebook oldalán december 2-án be is jelentette), hogy az év végével befejezte az energiahatékonyságért államtitkárként vívott harcát. Az indoklásra valójában csak hetekkel később került sor, a december 31-ig még államtitkár Bencsik egészen pontosan december 20-án terítette ki a lapjait. Innen tudható, hogy hivatalosan a döntése hátterében nem a Lázár János frakcióvezetővel vívott újabb csatája áll,  hanem a kormány rezsibefagyasztási irányát nem tudja támogatni.

Ám épp ezen a napon - amikor a legtöbb országos médium feldolgozta és közreadta az energetikai államtitkár döntésének szerintük logikus hátterét feldolgozó cikkét - , Bencsik sűrűn kommentelt is a közösségi oldalán. Egy helyen azt írta, hogy "Néha egy győztes csata után esik legjobban a csendes visszavonulás...", egy másik helyen pedig azt, hogy "A rezsibefagyasztásnál van társadalmi szempontból igazságosabb és ellátásbiztonsági szempontból is szerencsésebb megoldás..."

 

Az okokat boncolgató origo cikkben azonban az is olvasható, hogy az államtitkár megerősítette: úgy gondolja, hogy az energetikai társaságok extraprofitját az elmúlt évben bevezetett új szabályozási elvek már kellőképpen visszanyeste, így "az a rendszer biztonságának veszélyeztetése nélkül nem csökkenthető tovább mesterségesen".

Ezt a fent hivatkozott, már kihirdetett energetikai törvénymódosítás tükrében nem nehéz úgy értelmezni, hogy Bencsik valójában a szolgáltatók lehetetlen helyzetbe hozása miatt (is) rúgta ki maga alól az államtitkári széket. Azt még ugyan lenyelte, hogy október végén a kormánytól arra kapott megbízást, hogy dolgozzon ki egy olyan konstrukciót, ami az állami fenntartású, egészségügyi és oktatási intézmények számára valamiféle biztonságot jelentene a gáz, áram és távhőszolgáltatókkal szemben, ha időlegesen számlatartozást halmoznának fel, de azt már nem, hogy ennek minden terhéz az állam csak a kereskedők és szolgáltatók nyakába akassza.

Jellemző, hogy Bencsiket emiatt még a saját Facebook-oldalán is megtámadták. Kommentelők kérdőre vonták a politikust, hogy miféle eredményekről beszél, amikor az egész helyzetet rendre az önkormányzatok és az állam okozza azzal, hogy nem biztosítja a közintézmények működéséhez szükséges pénzösszegeket. S hogy a kormány ahelyett, hogy pénzt utalna, törvényben kreál magának kibúvót.

Biankó-osztogatás is jöhet

A közüzemi szerződés felmondása alóli mentességről rendelkező passzusok közé ráadásul bekerült egy olyan is, ami éppen a három szolglátatipus közül a leginkább problémás,  gázszolgáltatóra nézve potenciális veszélyt is jelent. A gáztörvény 132. paragrafusának 51- pontjába ugyanis az került, hogy a törvény alapján a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg "a földgázellátásból történő kikapcsolás alkalmazása alóli mentesítésre jogosult közintézményi felhasználók körét,a mentesítés feltételeit, a moratórium részletes szabályait, valamint a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségei.

Vagyis pusztán a kormánytól függ, hogy lehetőség nyílik-e a gyakorlatban arra is, hogy akár a notóriusan nem fizető, fizetni ne tudó közintézmények is minden további nélkül akkor is fogyaszthassanak, ha a moratórium ideje lejárt, és akkor is, ha láthatóan akkora adósságot halmoztak már föl, hogy egyébként esélyük sincs a számláik kifizetésére.