Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Fellélegeztek a piacok, miután Európa vezetői megállapodtak Görögország rendezett csődjéről, a bankok konszolidálásáról és az euró mentőcsomag bővítéséről. Ennek ránk nézve közvetlen következménye az lett, hogy a piacok kiszúrták, melyik ország a térségünkben a legsebezhetőbb. A héten megkezdődött a jövő évi adótörvények vitája: valósággal tobzódunk az újabbnál újabb adóötletekben. Eközben pedig a kormányzat a devizahitelesek még nagyobb körének kínálna megszabadulást a hitele devizakockázatától. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Leminősíthetik Magyarországot: terjedt el a városban a héten. A dologban a legfurcsább, hogy ezt maga a nemzetgazdasági miniszter kezdte híresztelni a Heti Válasz hasábjain. Két lehetőség van: vagy jólértesült vagy csak nem gondolta végig, hogy az ő pozíciójában ez a kijelentés felérhet egy önbeteljesítő jóslattal.
Mindenesetre az elemzők ezúttal kivétel nélkül igazat adtak neki: a nemrég Magyarországon járt két nagy hitelminősítő embereinek minden okuk meglenne rá, hogy leminősítsék Magyarországot, és ezzel bóvli kategóriába lökjék az adósbesorolását. Persze, van élet a bóvli kategóriában is – csak épp az adósságunk finanszírozása lesz drágább, amit már a megfigyelők szerint a piac is elkezdett beárazni.
Noha Járai Zsigmondtól Mellár Tamáson át egy sor „londoni elemző” elmondta, ésszerű lenne, ha Orbánék előkeresnék az asztalfiókból az IMF telefonszámát, Matolcsy szerint ez a "gyengeség jele volna", és nincs szükség semmilyen megállapodásra.
Eddig nem látták a fát az erdőtől
Gyengeségünket a Napnál világosabban mutatta, hogy miután csütörtök virradóra elfogadták az euróövezeti állam- és kományfők a görögök adósságának ötven százalékos elengedéséről és az európai bankok feltőkésítéséről szóló határozatot, másnap a BUX nem tartott a száguldó európai tőzsdékkel, pénteken kudarcot vallott az adósságkezelő központ piaci forrásbevonási kísérlete (egy kincstárjegyaukció) és a forint újra 303 forint körüli értékre gyengült az euróval szemben. Pedig ahogy Matolcsy pénteken egy parlamenti kérdésre adott írásbeli válaszában közölte, a 300 forintos euró százmilliárddal kerülne többe a költségvetésnek.
Történt mindez annak ellenére, hogy hétfőn még Magyarország volt a gyorsnaszád, Európa pedig a lassú tengerjáró hajó – legalábbis Orbán Viktor hétindító parlamenti felszólalása szerint. Ez a beszéd vezette be az országgyűlési hetet, melyen elkezdtek vitatkozni a képviselők a jövő évi adókról, illetve a 2012-es költségvetésről is.
Csúcsra jár az adógyár
Orbán Viktor szerint a jövő évi büdzsé nagy erénye, hogy a kormánynak sikerült megvédenie az adócsökkentést és csökkentette az adók számát, pedig az utóbbi hetekben beindult adógyárnak köszönhetően már nyomát sem látni a beígért adócsökkentésnek és az adórendszer egyszerűsítésének. Orbán szerint az adórendszeri unorthodoxia Európa legversenyképesebb adórendszerét teremti meg. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a hvg.hu-nak adott interjúja szerint viszont épp hogy rontja a versenyképességet a munkaerőköltség megemelése miatt.
Az adótörvények egyébként korábbi tételmondatokat ásnak alá. A személyi jövedelemadó-csökkentés a múlté, mint ahogyan az szja-rendszer egyszerűsége is, ha komolyan vesszük Matolcsy György bejelentését, mely szerint az adóváltozások veszteseinek kompenzációja 2013-ban és 2014-ben is fennmarad.
Az adótörvényekhez benyújtott módosítókkal kibővítenék az alig két hónapja bevezetett chipsadót is. Az újrahangolási kísérlet élharcosa, Font Sándor például véget vetne a lekvárok, szörpök, extrudált sós rudak és energiaitalok nyakló nélküli fogyasztásának, illetve jelentős adóbevételeket teremtene a költségvetésnek. Az evával a kétharmados többség nem tudja mihez kezdjen, ezen a területen a chipsadónál is nagyobb a káosz: egy fideszes módosító szerint az eva megszűnne, míg a KDNP-s javaslat az adóalap mértékét emelné 30-ról 35 százalékra. Az egy hónapja benyújtott költségvetési törvényjavaslatban viszont a kormány még számított az evából származó adóbevételre, és nem kalkulált a kulcs megemelésével.
Rogán Antal a munkáltatók eddigi 27 százalékos tb-járulékát keresztelné át szociális hozzájárulási adóvá, így legitimálnák azt a korábbi döntést, mely szerint a magánnyugdíjpénztáraknál maradók idén év végétől nem szereznek jogot az állami nyugdíjra annak ellenére, hogy a munkáltatójuk fizeti utánuk a nyugdíjjárulékot.
Sarcötletelés
Eközben fideszes, KDNP-s és LMP-s képviselők további adókkal és adóemelésekkel tetéznék a jövő évi adócsomag új adóit és adóemeléseit a héten benyújtott több mint 100 módosító javaslattal. A módosítókban a képviselők tóbzódnak az ötletekben: a korábban javasolt pornóadó vagy például a jóvátételi adó után, jövőre lehet mozijegybevételre kivetett adó és közösségi közlekedési adó is, ha a parlamenten átmennek a javaslatok.
A legbefolyásosabb fideszes polgármesterek elkezdték fúrni a kormány törekvését, mellyel az ingatlanadót az önkormányzatokon keresztül szivárogtatná vissza az adórendszerbe.
A héten egyébként a nagy pénzügyi tárgyú törvények oldalvizén megérkezett a Munka törvénykönyve is az Országgyűlés elé. Bár már az előkészületek során több ponton változtattak a szakszervezeti körökben nagy felháborodást keltett törvényjavaslaton, az benne maradt, hogy a munkáltató munkavállalói biztosítékot (vagyis kauciót) fizettethet a dolgozójával, hogy így vegyék elejét az esetleges károkozásnak.
Devizátlanítás
A nemzetközi adósminősítőkön kívül családok és bankmenedzserek is bizonyára felkapták a fejüket arra a hírre, hogy a kormány újabb konstrukciókon gondolkodik, hogyan lehetne minél több családot, vállalkozót, illetve önkormányzatot kihozni a devizaadósságából. Ennek érdekében a kormány egy alternatív finanszírozási rendszer kialakításán dolgozik, amelyben akár egy állami alapítású lakossági bank is szerepet kaphat, és sor kerülhet a még működő állami tulajdonú pénzintézeti kör feltőkésítésére is. A kis- és középvállalkozásoknak kamattámogatott hitelkonstrukciót ígér a nemzetgazdasági miniszter a devizakölcsönök forinthitellel történő kiváltására.
Vállalkozóknak egyébként mást is kilátásba helyezett a héten Matolcsy: a hátrányos helyzetű régiókban szabad vállalkozói zónák létrehozásával pörgetné fel a munkaerőpiacot a kormány. Matolcsy György szemérmesen elhallgatta a részleteket, de a hvg.hu szakértői szerint egy, a helyi vállalkozásokra alapuló gazdaságfejlesztési programról lehet szó. Igaz, meg lenne kötve a kezük, mert az EU korlátozza az állami támogatás mértékét és célját.
A forinthitelháború közben furcsán alakul: míg Szász Károly bankfelügyeleti elnök szerint a takarékszövetkezetek 500 milliárdos tőkén ülnek, amit ki tudnának helyezni a devizahitelek kiváltására, több takarékszövetkezet jelentette már be, hogy nem fogad be több forinthitel igényt erre a célra. Pedig eddig csak húszmilliárdos hiteligény jelentkezett a takarékoknál összesen.
A PSZÁF a héten arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több ügynök, ügyeskedő és „hivatalos” segítő ajánlja fel a segítségét a megszorult devizahiteleseknek, miközben sokan közülük nincsenek is az általuk felügyeltek vagy nyilvántartásba vettek listáján.
Kötelező megtakarítás
A hét elején a főváros megtette az első lépést a helyi buszközlekedés piacnyitása felé: elindult az előminősítési eljárás az elavult gépjárműpark modernizációja érdekében. Csak nem buszokat venne Budapest, hanem üzemeltetőket keres megfelelő színvonalú flottával egyes járatok, illetve járatcsoportokra. Közben a gázolaj ára új csúcsot ért el, miután felkúszott 400 forint fölé. Ám ez még mindig nem a vég: jövő héttől emelkedik a jövedéki adó-tartalom is, ami a fogyasztónál további 16 forintos drágulást jelent.
Kedden technológiatörténeti mérföldkőhöz érkeztünk: elindult a mobiltelefonos fizetési mód Magyarországon. A MasterCard, a T-Mobil és a Telenor közösen jelentette be az NFC szolgáltatás elindulását, a szolgáltatásba bevont cégek között internetes élelmiszer, könyv és bor áruház mellett egy alkuszcég szerepel. Ennek apropóján a hvg.hu mérlegre tette a magyar bónusz-kupon világot. is.
A közúton közlekedőknek igen fontos hír, hogy vasárnap megkezdődött a kötelező gépjármű-felelősség-kampány. Az előzetes prognózisok szerint 800 ezer, vagy akár egymillió autós is új biztosítóhoz szerződhet A kgfb-díjak reális összehasonlításába azonban bekavar az október közepén az adótörvények módosításához benyújtott, a kgfb 30 százalékát jelentő baleseti adó. A biztosítók úgy számolnak, hogy a vasárnaptól publikus jövő évi árakat 23-24 százalékkal drágítja majd meg. Erről utólag értesítik majd a gépjárműtulajdonosokat.
A hosszú hétvége miatt sajtótörténeti esemény elé is nézünk: az új tarifákat a Nemzeti Sport és a Simicska Lajos ellenőrizte, Mahir sajtóbirodalomhoz tartozó Metropol különszáma közli.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
