A szeptemberben kinevezett új vezérigazgató irányításával kell a Magyar Postának az Európai Unió által 2013-tól előírt postai szolgáltatások piacnyitására felkészülnie. Geszti Lászlót, az ország legnagyobb foglalkoztatóját erről, a sárga csekkekről és a kispostákról is kérdeztük.
hvg.hu: Három helyettesével tartott ma sajtótájékoztatót, ahol nagyon sokszor elhangzott az a szó, hogy „tulajdonképpen”. Ennyire nehéz megfogalmazni a Magyar Posta helyzetét, vagy azt, ami 2013-ban következik?
Geszti László: Próbáltam egyszerűen fogalmazni, amikor azt mondtam, hogy a Magyar Postának egyszerre kell majd megfelelnie annak a követelménynek, hogy a társadalmi infrastruktúra részeként működjön, ami nem egy piaci kategória, és ugyanakkor teljes mértékben nyitnia kell a piaci működés felé is. Ez olyan ellentmondás, aminek a kezelésére nincs túl sok idő. Teljes értékű piaci szereplővé kell válnunk az európai uniós irányelveknek megfelelően, és ez nem lehetetlen feladat.
hvg.hu: A versenyre és a piacnyitásra felkészített Magyar Posta 2013. január 1-én kezelni tudja majd a fővárosban a Nyugati pályaudvar melletti nagyposta tradicionális zsúfoltságát éppúgy, mint a Heves megyei Ivád községben bezárt falusi posta kérdését?
G. L.: Az, hogy ki, hol, milyen szolgáltatásunkban érzékel pillanatnyilag dugót, azt helyben kell kezelnünk. Mi úgy fogjuk ezt föl, hogy a piacnyitásra való felkészülésben a jogalkotás a jogalkotó feladata. A miénk az, hogy egyrészt olyan nyitvatartást és olyan kézbesítési rendet alakítsunk ki, ami lehetővé teszi a Postával való, a korábbiaknál jobb együttműködést a vevőknek és partnereknek, másrészt pedig a kreativitást is behozzuk a működésbe. Ez a menedzsment feladata, erre építjük ki a tevékenységünket, és ezért akarjuk sokkal inkább felhasználóbaráttá tenni a Postát. Legyen szó elektronikus ügyfélszolgálatról, nyitvatartásról vagy postaüzemeltetésről. Ebbe beletartozik, hogy a nagy postákon, ahol ez építészetileg megvalósítható, olyan koncepció megvalósulását is el tudom képzelni, ami az eddigi passzív ügyféltereket tartalommal tölti meg. Vagyis: amíg az ügyfelek várakoznak, hozzáférhessenek például internetes terminálokhoz, különböző termékekhez és szolgáltatásokhoz. Ezt mi komoly lehetőségként fogjuk föl annak érdekében is, hogy a Magyar Posta paradigmaváltása mindenki számára érzékelhető legyen.
hvg.hu: A vállalat mai működésében három gyenge pontot biztosan látni, amivel valamit kezdeniük kell. Az egyik a kisposták kérdése: a korábban bezárt mintegy 500-ból alig fél tucatot nyitottak újra. Van erre megoldásuk?
G. L.: A kisposták kérdésében egy új üzemelési formát próbálunk megtalálni annak érdekében, hogy ezek a helyben igen sokat jelentő intézmények tovább éljenek. Ebbe elsősorban a postai dolgozókat akarjuk bevonni úgy, hogy ne csak egyszerű dolgozóként, hanem az üzemeltetésre vállalkozó szereplőként lépjenek velünk kapcsolatba.
hvg.hu: Egy másik ügy a telekommunikációs piacon való megjelenés. Ebben az is benne van, hogy a kiírásra kerülő szabad mobilfrekvencia-pályázaton részt vesz – ami komoly súlyponteltolódás lenne a klasszikus postai tevékenységekhez képest.
G. L.: A részvételünk itt kizárólag úgy jöhet szóba, hogyha a Posta az adottságait meg nem haladó módon, partner vagy partnerek oldalán vesz részt a telekommunikációs piacon bármiféle tevékenységben. Mi arra vagyunk képesek, hogy rendelkezésre bocsássuk a vevőkapcsolati tudásunkat, a kiterjedt hálózatunkat. Azt, hogy 2700 helyen ma is jelen vagyunk az országban. Ezen kívül pedig vannak olyan ipari jellegű létesítményeink, ahol akár a technikai fejlesztéseket is végrehajthatja az a vállalkozó, aki partnerként ebben részt venne. De egyelőre itt még nem tartunk, és bár ez fontos kérdés, nem ezen múlik a Posta jövője.
hvg.hu: A harmadik pedig „az örök ügy”, a sárga csekkek jövője.
G. L.: Ez mindig előjön, mintha ez valami ósdi dolog lenne, pedig a sárga csekk voltaképpen nagyon jó fizetési mód. Olyan, amit az emberek szeretnek. Természetesen a korszerűsödés ezt a területet is eléri. Lehetővé kell tenni a számlajellegű, elektronikus módokat is és a sárga csekkes rendszer fejlesztését is. De tudomásul kell venni, ahogyan a nagyvárosi tömegközlekedésben is, hogy vannak olyan helyek, ahol nem közlekedhet más, csak a régi villamos. A piac majd eldönti, hogy mi legyen a sárga csekkel. De mi fel vagyunk készülve arra, hogy a piaccal menjünk.
hvg.hu: Az utóbbi években a Magyar Posta élén legalább annyiszor történt vezetőváltás, mint a futballválogatottén. Emiatt mekkora az a strukturális átalakítási deficit, amit a jövő év végéig rendezniük kell?
G. L.: A közvetlen elődöm azért mégiscsak ügyes volt ebben [Geszti elődje az a Schmidt Pál volt, akit a cég stratégiájának kidolgozása és annak igazgatótanácsi elfogadása után, váratlanul váltottak le augusztusban - a szerk.], mert egy olyan stratégiát hagyott rám és arra a vezető csapatra, akikkel folytatom a munkáját, ami minden lényeges dolgot tartalmaz. Ezt most le kell bontanunk stratégiai fejezetekre, éves futamokra, és az első rész 2012 végéig tart.
hvg.hu: Schmidt Pál megírta a szinopszist, és Önök ebből írják a forgatókönyvet?
G. L.: Az üzleti világban a legjobb tanács az, hogy egy stratégia akkor jó, ha azt éves tervekre le lehet bontani. Ez a Magyar Posta esetében sincs másként.
hvg.hu: Korábban a Shellnél és a Molnál is dolgozott. Mi az, ami az olajiparból konvertálható a jelenlegi megbízásához?
G. L.: Az üzemgazdasági fegyelmezettség, a munkaerővel való hatékony gazdálkodás és a társadalmi szerepvállalás biztosan ilyen értékek, hiszen ezek az olajiparban rég kidolgozott és kiérlelt tételek. Plusz abból a kereskedelmi érából azt is meg lehetett tanulni, hogy a vállalkozási formákat bátran kell alkalmazni. Ha úgy tetszik, a töltőállomás üzemeltetéshez hasonló modellt, azok „postásított változatát” szeretném bevezetni a Magyar Postánál. Az üzemeltetés, nem pedig a privatizálás ennek a veleje; az, hogy biztosan tovább kell végezni ezt a munkát.
hvg.hu: Rajnai Attila gazdasági vezérigazgató-helyettes finoman körbeírta, hogy nagyon sok problémát okoz a közbeszerzés, mert olyanok is elindulnak, akik valójában nem is szeretnének ajánlatot tenni, viszont minden információt megszereznek a Posta terveiről. Köztük vannak a cég versenytársai is. Ebből az következik, hogy a transzparenciát és az átláthatóságot feláldozhatónak tartják az üzleti titkok védelme érdekében? Vagy, hogy a közbeszerzések szűkítéséért kell elkezdeni lobbizni?
G. L.: A helyettesem azt mondta, hogy nem maga a közbeszerzés a probléma, hanem az, hogy nekünk a közbeszerzési eljáráshoz kell alkalmazkodni, a versenytársainknak viszont nem, és ebből hátrányunk származik. Nem a beszerzés transzparenciája a kérdés, mert azt versenyeztetéssel még szigorúbban is meg lehet teremteni. A probléma az, hogy a közbeszerzés ablakot nyit a mi üzleti boszorkánykonyhánkra, és ezzel vissza lehet élni. Arra kell megoldást találni, hogy ezt a helyzetet hogyan lehet orvosolni.
hvg.hu: Az, hogy 2013-ra milyen állapotban várja a Magyar Posta a piac liberalizálásának köszönhetően a versenytársait és a kihívóit, sok belső és külső tényezőtől is függ. Mennyire tartja most a személyes sikerének vagy kudarcának azt, amivel alig egy év múlva el kell tudni számolnia?
G. L.: A munkát megkezdtük, abban bízom, hogy egy év múlva egy hatékonyabban működő modern Postáról beszélgethetünk.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.