Az MSZP szerint a nemzetgazdasági miniszter által pénteken ismertetett jövő évi költségvetés rövid időn belül tarthatatlanná válik, és pótköltségvetésre lesz szükség.

Burány Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a Matolcsy György által ismertetett 2012-es büdzsét a többi közt az teheti tarthatatlanná, hogy a kabinet az adatok meghatározásakor 268 forintos euróval számolt. Mint mondta, jelenleg az euró középárfolyam 290 forint körül van, és egyetlen magyar bankban sem lehet 300 forintnál olcsóbban megvásárolni az európai devizát.

A képviselő kifogásolta azt is, hogy a tervezet szerint 10-11 százalékos munkanélküliség várható jövőre, vagyis "a kormány maga sem számol munkanélküliség csökkenésével". A politikus arra is kevés esélyt lát, hogy jövőre a beruházások 3 százalékkal nőnének, mert mint mondta, idén tavalyhoz képest 8 százalékkal estek vissza.

Nemzeti szalagba csavart Matolcsy csomag

MTI / Beliczay László

Burány Sándor befektetés- és foglalkoztatás-ellenesnek nevezte az előterjesztést, és bírálta, hogy a kabinet ragaszkodik "az összes őrült elképzeléséhez", például az adójóváírás megszüntetéséhez. Mint mondta, pártja továbbra is progresszív, igazságos személyi jövedelemadózást tart szükségesnek, amely nem rontja az alacsonyabb keresetűek helyzetét, de több felelősséget vár a magasabb jövedelműektől.

"Ez pénzbehajtás"

Az LMP véleménye szerint a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken bejelentett büdzsé „nem egy országvédelmi költségvetés, hanem egyszerű pénzbehajtás”. Scheiring Gábor, a párt gazdasági kabinetjének vezetője, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: „kiderült, hogy Orbán Viktor Kötcsén igazat mondott, ez tényleg egy ezermilliárdos megszorítás lesz”. Szavai szerint ennek egyaránt vesztesei lesznek a családok, a középosztály, az átlag alatt keresők, az iskolák, az óvodák, a kórházak, az önkormányzatok és a közösségi közlekedés ágazatai.

Hozzátette, hogy ezzel a büdzsével nem lehet új, „válságálló” munkahelyeket létrehozni, ahogy a bajba jutott devizahiteleseken sem lehet segíteni.
A politikus úgy fogalmazott, hogy miután az ország már nem tud egy újabb évet várni, pártjuk elkészítette saját költségvetési alternatíváját, amelyet be fognak nyújtani az Országgyűlésnek.

Elképzelésüket ismertetve közölte, hogy vissza akarják adni azt a pénzt, „amit a kormány elvesz az átlag alatt keresőktől és a középosztálytól”, több forráshoz szeretnék juttatni a kórházakat, az önkormányzatokat és az iskolákat, megsegítenék a devizahiteleseket és egy ökológiai adóreformmal fenntartható pályára állítanák a gazdaságot.

"A kétségbeesés büdzséje"

A Jobbik szerint a 2012-es költségvetés a "kétségbeesés" büdzséje, amellyel a kormány belátja, hogy "a gazdaságpolitikája zátonyra futott" és ezért most "megszorításokat próbál lenyomni az emberek torkán" – jelentette ki Lenhardt Balázs pénteki sajtótájékoztatóján.

A jobbikos politikos úgy látja, a kormány gazdaságpolitikája a tehetősebbeknek, a gazdagoknak kedvez, a megszorításokat pedig a leginkább rászorulók rovására hajtják végre, miközben "nem hozza helyzetbe" a hazai vállalkozásokat sem. Lenhardt Balázs szerint a kormánynak nem a maastrichti kritériumok teljesítését kellene a legfontosabb célként szem előtt tartania, hiszen "nem fogunk soha csatlakozni és a lassan megbukott eurót bevezetni", hanem inkább a gazdaságot kellene élénkítenie.

A Jobbik álláspontja alapján a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken ismertetett 2012-es költségvetési számok szerint jövőre sem bővül érdemben a fogyasztás. Ráadásul az ellenzéki párt úgy véli, a 1,5 százalékos gazdasági növekedés is "túlzottan optimista", inkább recessziós állapotra kell berendezkedni, hiszen "a válság jelen van, és egyre erősödik". Lenhardt Balázs hozzátette: a beruházások várt 3 százalékos növekedése is irreális.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken, a kormányszóvivői tájékoztatón arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetés biztonságos, az ország pénzügyi, gazdasági védelmét szolgáló büdzsé lesz, a hiány tovább csökken jövőre, a GDP 2,94 százalékáról 2,5 százalékára. Hozzátette: az idei többlet a magán-nyugdíjpénztári pénzeket is számítva 2-2,5 százalék között lesz. Az elsődleges egyenleg többlete a GDP 1,1 százaléka lesz. Az államadósság 73 százalékra csökken az év végére. A költségvetés 268 forintos euróárfolyamon alapul, de a kormány 280 és 300 forintos euró/forint árfolyammal is áttekintette a folyamatokat. Az infláció a prognózis szerint 4,2 százalék lesz. A kamatkiadás a GDP 3,8 százalékról 3,6 százalékára csökken, de így is 1.100 milliárd forint felett lesz. A beruházások 3 százalékkal nőnek.